Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5328 hiszen számos olyan elem szerepel az új törvényben, amely ezeket a célokat szolgálja, azonban ezek módjával vagy ezek szövegezésével egyébként nem minden esetben vagyunk föltétlenül elégedettek. Kétségkívül el kell ismerni azt, hogy ez a törvényjavaslat jobb, mint a most hatályos, számos rendelkezésében fontos jogokat szélesít, ezt szeretném leszögezni. Szeretném leszögezni azt is, hogy ezt a magunk részéről üdvözöljük. Jobb ez a törvényjavaslat a bból a szempontból is, hogy több olyan kérdésben, amely eddig nem volt világos, próbál tiszta helyzetet teremteni, próbál olyan területeket világosan és egyértelműen szabályozni, amelyek a korábbi törvényben nem szerepeltek, nyilvánvalóan felhasználva az e lmúlt 18 év tapasztalatait is, ezt szintén szeretnénk üdvözölni. A törvényjavaslatban meghúzódó szándékokat, illetve azokat, amelyeket ebből a törvényjavaslatból ki lehet olvasni vagy ebben konkrétan megjelennek, amit leginkább szeretnék kihangsúlyozni és kiemelni - nem véletlenül teszem , az a kollektív jogok megjelenése, a kollektív jogok leszögezése. Amikor a Jobbik, és ezt számos alkalommal elmondtuk akkor, amikor a nemzetiségi tárgyú ügyekhez szóltunk hozzá, legyen szó akár a nemzetiségek helyzetéről szóló jelentésről vagy bármely más hasonló témáról, mindig leszögeztük, hogy mi ezt a kérdést alapvetően úgy kezeljük vagy úgy is kezeljük, és az a véleményünk, hogy Magyarországon világos, tisztázott, rendezett nemzetiségi viszonyokra van szükség, annál i s inkább, hogy az elcsatolt területeinken élő magyar közösségek érdekében hatékonyabban, hathatósabban tudjunk fellépni. A Jobbik úgy gondolja, hogy Magyarországnak ebből a szempontból mintaállamnak kell lennie. Mi bőven és bátran megadhatjuk azokat a jogo kat a velünk együtt élő, itt élő és velünk együtt élő - ezt is szeretném hangsúlyozni - nemzeti közösségek, kisebbségek vagy az új szóhasználat szerint nemzetiségek számára, amelyeket adott esetben hiányolunk a környező országokban az ottani magyar közössé gek számára megadott jogok között. Ezért fontos, hogy ez a törvény a nemzetiségi jogokat világosan szabályozza, széles jogköröket biztosítson mind az anyanyelvhasználat, mind az identitásmegőrzés, a hagyományok, a kultúra ápolása, illetve az oktatás terüle tén. Ezzel kapcsolatban a szándék megjelenik itt is, a megvalósítás azonban több szempontból is problémás. Munkatársaimmal az elmúlt néhány napban - itt most nem akarok panaszkodni, hogy milyen kevés időnk volt erre a törvényjavaslatra felkészülni, mert ez a több mint egy hét már egy egészen elfogadható ahhoz képest, amit önök egyébként itt az elmúlt hónapokban műveltek , tehát talán mondhatom azt, ha nem is elegendő, talán megfelelő felkészüléssel tudtunk ehhez a javaslathoz hozzáállni. Munkatársaim magya rországi és külhoni magyar barátaim segítségével, ha nem is túl alaposan, de azért belenézegettünk a környező országok hasonló nemzetiségi törvényeibe. Sajnálom azt, államtitkár úr, hogy az önök munkatársai, illetve akik ezt a törvényjavaslatot előkészítet ték nem vagy nem kellő alapossággal nézegették meg ezeket a törvényeket. Ha megtették volna, vagy megnézték volna, akkor számos esetben sikerült volna ebben a törvényjavaslatban is világosabban fogalmazni, illetve olyan pontokat, olyan rendelkezéseket szer epeltetni, amelyeket mi szükségesnek tartunk, és ezzel kapcsolatban a megfelelő módosításokkal nyilván élni is fogunk. Még egyszer mondom, szeretném hangsúlyozni, úgy gondoljuk, hogy számos szempontból ennek a törvénynek, a magyar nemzetiségi törvénynek mi ntaként és hivatkozási alapkánt kell szolgálnia. Borzasztó állapot volt az elmúlt évtizedek során az, és most legyen szó akár csak a parlamenti képviseletről, akár a nemzetiségi oktatás helyzetéről, ha Magyarország bármely felelős vezetője a határon túl, a környező országokban felemelte a szavát egyegy ottani magyar közösséget ért jogsértés ellen, akkor számos alkalommal sajnos jogosan tudtak Magyarország irányába visszamutogatni, akár a parlamenti képviselet hiánya miatt, amelyet egyébként ez a törvényjav aslat sem szabályoz. Rendben van, értem, hogy benne van az alkotmányban, illetve majd a választójogi törvény ezzel foglalkozni fog, de nem éreztük volna problémásnak, hogyha azért ez a jog ebben a törvényben továbbra is benne maradt volna, és világosan ki lenne jelentve, hogy a Magyarországon élő nemzeti közösségeknek joguk van a parlamenti képviselet valamilyen formájának a megteremtéséhez.
