Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5322 most tényleg nehéz összegeket mondani, de a nemzetiségek igénye a kiszámítható és előre tervezhető finanszírozásra jogos igény. Mi sem tudtuk megvalósítani, na de önök most azért h ozzák be ezt a törvényjavaslatot, hogy meglegyen. (Szászfalvi László: A mostani kisebbségi törvényben mi van?) Ha a törvényjavaslat csak arról szól, hogy önök se tudják, akkor kár volt idehozni; abból van egy hosszú lista, amit mi sem tudtunk, meg önök sem , azzal kár szórakoztatnunk a nagyérdemű közönséget. Ráadásul attól tartok, hogy a feladatfinanszírozás itt nem tisztázott elvének törvénybe foglalása egyrészt könnyen nehéz helyzetbe állíthatja épp az országos önkormányzatokat az év elején, amíg nem tiszt ult ki, hogy milyen feladatokra lehet pályázni vagy egyáltalán mi biztosítja a folyamatos működésüket, de ami még ennél is nagyobb baj, hogy a feladatfinanszírozás miként zajlik, azt kiemeli a parlament és a törvényalkotó hatásköréből a javaslat, azt majd a kormány valami rendeletben megoldja. (Szászfalvi László: Mint az előzőt!) Nem azért csináljuk a törvényt, hogy jobb legyen, államtitkár úr?! Ön második közbeszólásával, aminek nagyon örülök, mert segít nekem tovább érvelni, azt mondja, hogy ez olyan, min t az előző. Ezek szerint minden problémában olyan a törvény, mint az esetleg kilyukadt vagy sok vonatkozásban javításra szoruló régi. Akkor mi magyarázza, és itt lépek tovább, hogy ha mint az előző, nem tudta megoldani ezeket a problémákat, most mégis kapu nk egy olyan törvényt, amely viszont újabbakat kreál. Hadd soroljak csak néhányat, nem technikai jellegűeket! 2300 körüli települési, ma kisebbségi, később nemzetiségi önkormányzat van tudtommal. Többségük 2000 lélekszám alatti településeken működik. Mint az önkormányzati törvény kimondja, ezeken a településeken nem lesz polgármesteri hivatal. Hát valahogy rendelkezni kellene, hogy azok a szerencsétlen nemzetiségi önkormányzatok, amelyek kisfalvakban működnek, hogyan, milyen partneri viszonyban tudják a cse lekvési lehetőségeiket megkapni a járási hivataltól, vagy nem tudom, kitől. De problémákat, új problémákat nyit a törvény az oktatás vonatkozásában is. Hadd emeljek ki egyet, amely - elnézést kérek a többi jelenlévőtől - a magyarországi cigányság problémáj át érinti csak, de azt azonban annál súlyosabban. Érthetően a törvényjavaslat nemzetiségi nyelvnek tudja be a cigányság és az örmény nemzetiség tekintetében a magyart is; értem, hogy miért, nincs kifogásom. De ez esetben, ami eddig a cigány gyerekek szegre gációja volt, azt most nemzetiségi iskola címén lehet tovább futtatni. Tudniillik nem kell ott nemzetiségi nyelvhasználat, pontosan ugyanúgy magyarul ugyanarra lehet tanítani a gyerekeket, csak éppen megvan a jogcím, hogy az összes cigánygyereket a települ és egyik, feltehetően nem a legjobb iskolájában különítsék el. Nem mondom, hogy ez volt a szándék, de nincs ellene védelem. És ha azt tetszik majd mondani, hogy az állam úgyis átveszi majd ezeket az iskolákat, akkor azt szeretném mondani, hogy még egy ok, hogy meg kellett volna várni a köznevelési törvényt. Újabb problémákat idéz elő ez a törvény, ami eddig nem volt, hogy önmagában helyesen az elektori rendszer helyett bevezeti a közvetlen választás elvét. Ezt én helyeslem. Igen ám, de nyitva hagy egy nagy problémát: kik és hogyan választanak majd országos önkormányzatot? Azt értem, hogy a települési önkormányzatot mely településeken lehet megválasztani, értem, bár nem helyeslem. De országos önkormányzat választására a törvény betűje szerint joga van annak a nemzetiségi állampolgárnak is, aki nem olyan településen lakik, hogy ott települési nemzetiségi önkormányzatot választhasson. Milyen módon, hogyan jut ő ehhez a választójogához? Megint elrendezetlennek látszik. De újabb problémát teremt az is, technikaina k látszik, de megölhet egy önkormányzatot, hogy bizonyos esetekben 4 fős testületeket ír elő a törvény. Nem tudom, ki dolgozott már 4 fős testületben. Pont nem lehet eldönteni semmit. Teljesen ésszerűtlen egy új problémát előírni ezzel. Végül a leglényeges ebb rész, hogy hol korlátoz, nem mondom, hogy szándékkal, de mégiscsak korlátoz még a jelenlegi gyakorlathoz is képest jogokat a törvény. Szinte minden önkormányzat szóvá tette korábban is, amikor azt a törvényt tárgyaltuk, és most is, hogy eltűnt a kisebb ségi önálló ombudsman intézménye. Eltűnt. Tudjuk. Nem is vártam, hogy ez a törvény visszahozza, bár örültem volna neki, de nem rendez egy dolgot. Amíg volt, illetve van önálló kisebbségi ombudsman, addig a
