Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
5320 Magyarországon, hogy a kisebbségi ombudsmant nem vonták be a törvény előkészítésébe. Igen, tudom, még egyszer mondom, hogy az önkormányzatok értekezleteken elmondhatták véleményüket, de más az általános vélemény és más a szövegszerű kif ogások érvényesítése. Őszintén szólva azért nem találok erre magyarázatot, mert el lehetett volna kerülni néhány hibát. Azt mondtam, hogy az ördög mindig a törvény részleteiben rejlik, ha nem is ördög, mert sátáni szándékot nem látok és nem feltételezek, d e bizony, nyelvet nyújtogató kis krampusz bekerült itt is sok paragrafus sorai közé. El fogom majd mondani, hogy hol látom ezt a bizonyos nyelvöltögető krampuszt. Őszintén szólva azt sem értem, hogy mi volt az eszeveszett sietség oka. Azt még értettem voln a, ha valahogy szinkronban akarnak lenni a nemzetiségeknek örvendetesen parlamenti vagy közös reményünk szerint parlamenti képviseletet biztosító választási törvénnyel, de akárhogy nézem, ebben a törvényjavaslatban egy fél szó nem sok, annyi sincs a parlam enti képviselet jogáról. Ez még a régiben is benne volt, noha nem sikerült teljesíteni. Így tehát ezt se látom a sietségre elég oknak. (Szászfalvi László: Az alkotmányban van!) Nem pontosan értem, amit kiabálni tetszenek, úgyhogy, ha nem tetszik haragudni, akkor… (Szászfalvi László: Az alaptörvényben benne van!) Bocsánatot kérek, ha elkerülte a figyelmemet a parlamenti képviselet joga ebben a törvényben. Bizonyára igaza van államtitkár úrnak - miért is ne lenne igaza , ezzel együtt, mivel részletes szabály ozás nem került bele ebbe a törvénybe, változatlanul nem látok okot, hogy olyan fenemód sietni kellett volna esetleg az azzal a törvénnyel való szinkronitás miatt. Sőt fordított okot látok: számtalan olyan törvény van előttünk, nemcsak a választási törvény , de az önkormányzati törvény vagy a nemzetiségek jogait és identitását súlyosan érintő köznevelési vagy felsőoktatási törvény, amelynek a vitája most zajlik. Az ördög tudja vagy a csuda tudja, hogy mi lesz ennek a vége. Nem hiszem, hogy van itt olyan korm ánypárti képviselő, aki meg tudja jósolni, hogy a közoktatási szabályok végül hogyan alakulnak. Mégis megelőztük őket ezzel a törvénnyel, érthetetlen, hogy miért, pedig volt olyan nemzetiségi önkormányzat is, amely ezt külön jelezte, hogy ebből az összehan golatlanságból bizony számos probléma is lehet. Nem értem tehát a sietséget, sőt az összehangolatlanság veszélyét látom benne más fontos törvényekkel. Nem tudom, hogy ami itt most le van írva - önök se tudják, mert nem tudják, mi jön ki a közoktatási törvé nyből, államtitkár asszony se tudja, Pokorni Zoltán bizottsági elnök úr se tudja , hogy lesz ez aztán összhangban az itt leírtakkal, vagy megint koherenciazavar címén - egy ilyen törvény fontosságához méltatlanul - fogjuk összevissza átszabni, mondjuk, az önkormányzatokhoz való viszonyt, majd a települési önkormányzatokhoz való viszonyt vagy a közoktatást részletező passzusokat. Arról már nem is beszélek, hogy egy kicsit méltatlan kezelését mutatja az ügynek az is és a sietség érthetetlenségét, hogy csak h atálybalépési dátum - és ez rekord lehet a magyar törvényhozás történetében - hat darab van ebben a törvényben, hat különböző alkalommal lépnek hatályba a törvény paragrafusai. Ember legyen a talpán, pontosabban nemzetiség legyen a talpán, amely most majd olyan egyszerűen kiigazodik a rá vonatkozó paragrafusok között. Sok minden nem lennék Magyarországon, nemzetiség sem, ha ebből a törvényből kellene pontosan tudnom, hogy mikor melyik passzus kezd el majd rám éppen vonatkozni. Őszintén szólva az is legalább is vitatható vagy gondolkodásra érdemes, és ez megint a tempó méltatlanságával függ össze, hogy helyes dologe a nem ilyen szabályok alapján megválasztott nemzetiségi, illetve jelenleg kisebbségi önkormányzatok szabályozását megváltoztatni, miközben a mand átumuk még nem járt le. Ez őszintén szólva még nevezhető csak szépészeti vagy jogelméleti aggálynak, a többi törvényjavaslattal való összehangolatlanság viszont messze több mint szépészeti aggály. Engedjék meg, kedves vendégeink és kedves képviselőtársaink , tisztelt államtitkár úr, hogy részletezzem azt a három pontot, amely miatt szerintünk a törvényjavaslat nem érte el célját, az tehát, hogy nem tudja megoldani az eddig ismert problémákat, azt második pontként, hogy újabb problémákat kreál, illetve harmad ik pontként, hogy sok vonatkozásban nem könnyíti, nem szélesíti a joggyakorlást, hanem nehezíti és szűkíti azt.
