Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottság előadója:
5315 önkormányzat működésével kapcsolatos elvekről is rendelkezik, átlátható szabályokat teremtve a jogszerű gazdálkodás és az etnobiznisz megszüntetése érdekében. Ehhez kérem szíves támogatásukat, és köszönöm a meghallgatásom. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Potápi Árpád Jánosnak, a nemzeti összetartozás bizottság előadójának. POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS , a nemzeti összetartozás bizott ság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt országos önkormányzati Vezetők! A mi bizottságunk, a nemzeti összetartozás bizottsága 2011. november 28ai, tegnap délelőtti ülésén megtárgyalta a törvényj avaslat általános vitára való alkalmasságát. Szeretném elmondani, a bizottságban arról vita nem alakult ki, hogy szükség vane erre a törvényjavaslatra vagy nincs szükség, hiszen ilyen átfogó törvénymódosításra 1993 óta nem került sor a Magyar Országgyűlés ben. Azt mondhatjuk, hogy a többszörösen módosított ’49es vagy ’89es alkotmány már tartalmazza a magyarországi nemzetiségek jogait általában véve, ezt pontosítja a ’93as törvény, s ennek alapján jöttek létre Magyarországon 1994től folyamatosan a kisebb ségi önkormányzatok. Tudjuk, hogy bár számos nemzetiség él Magyarországon különböző okoknál fogva, de a ’93as törvény igazából 13 magyarországi nemzetiséget vagy kisebbséget sorol fel, amely kisebbségek, nemzetiségek hozhatták létre 1994től folyamatosan a kisebbségi önkormányzatokat. Azt láthattuk az elmúlt másfél évtizedben, hogy ezek a kisebbségi önkormányzatok egyre több településen jöttek létre, és egyre több településen jött létre az a helyzet, hogy akár több kisebbségi önkormányzat is kialakulhatott . Ami folyamatos kívánsága, óhaja volt a magyarországi kisebbségeknek, az a területi szintű kisebbségi önkormányzat megjelenése, amelyet a 2005ös törvénymódosítás tett lehetővé, és így 2006tól a kisebbségi önkormányzati választások során a területi önkor mányzatok létrejöhettek. Az előttünk lévő törvényjavaslat átfogó módon rendezi a kisebbségek jogait Magyarországon. A közel százoldalas törvényjavaslat gyakorlatilag az élet minden területére kitér, amely a hazai nemzeti közösségek jogait, érdekeit érinti. A törvény célja, hogy a nemzetiségi jogok hazai és nemzetközi tapasztalatait összefoglalja, a különböző ágazati törvényekben található szabályokat rendszerezze, átláthatóvá tegye, illetve összefoglalja. A nemzetiségi közélet nemkívánatos jelenségeitől ped ig próbálja megtisztítani az új törvény a közéletet, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy miről beszélünk: az elmúlt másfél évtizedben az etnobiznisz jelensége igencsak elburjánzott, és hiába voltak a törvénymódosítások, ezt a jelenséget végérvényesen nem tudtuk megszüntetni. Üdvözölte a bizottság, hogy az etnobiznisz jelensége az új törvény elfogadása kapcsán gyakorlatilag megszűnik, hiszen a most lezajlott népszámlálás adatait figyelembe véve csak olyan településeken jöhetnek létre kisebbségi önkormányzatok, ah ol legalább harmincan vallották magukat az adott kisebbséghez tartozónak. Úgy gondoljuk, hogy átfogó módon szabályozza a törvény a hazai nemzetiségek jogait, és mindenképpen nagyon pozitívnak ítéltük meg, hogy a mi bizottságunk tárgyalhatott a törvénymódos ításról, mert bár a mi nevünk a nemzeti összetartozás bizottsága, és alapvetően a magyarság nemzetpolitikai kérdéseivel foglalkozunk, de számunkra - nemcsak a bizottság, hanem a parlament számára is - ugyanilyen fontos, ugyanennyire fontos, hogy a hazánkba n élő nemzeti közösségek érdekképviseletével, egyáltalán Magyarországon való életével foglalkozzunk, és ezt bizottsági szinten is meg tudjuk tárgyalni. (17.30) Végezetül: a bizottság a törvényjavaslatot 8 igen, 1 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta, és kéri az Országgyűlést, hogy ugyanezt tegye meg. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
