Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
5312 A nemzetközi dokumentumok pontos felsorolása alkalmat nyújt annak bemutatására is, hogy Magyarország korábban is, és a mostani kormányzati időszakban különösen is aktí v módon járult, illetve járul hozzá nemzetközi szinten is a nemzetiségi, illetve a nemzeti kisebbségi jogok megjelenítéséhez és tiszteletben tartásához. A tervezet tartalmazza a nemzetiséghez tartozó személy és a nemzetiségi közösség meghatározását. Ebben az összefüggésben a nemzetiséghez tartozó személy meghatározása új elem, mivel a korábbi szabályozás ezzel a definícióval adós maradt. Az egyén kizárólagos joga a nemzetiséghez tartozás, a nemzetiségi önazonosság megvallása, ám a tervezet szerint a nemzeti ségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént akkor illetik meg, ha identitását törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon kinyilvánítja. Tehát az elmúlt húsz év gyakorlatához képest nem szabad identitásválasztá sról beszélnünk, hanem az identitás, a nemzetiségi önazonosság szabad vállalásáról és annak megvallásáról. A törvénytervezet közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományok, a nemzetiségi nyelv, a kultúra megőrzését, ápolását és gyarapításá t, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Idetartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmények létrehozásának, átvételének és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. A jav aslat értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, cigány, román, illetve beás, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a realitások és történ elmi folyamatok figyelembevételével új elemként az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás tartalmát, azok megvalósulásá nak szabályait. Ezen belül rögzíti azt, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérd ekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét . A tervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételénekátadásának szabályait, és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Ahogyan azt már korábban említettem, a tervezetben új e lemként jelenik meg a nemzetiségek médiában történő megjelenési jogának, illetve lehetőségének részletes szabályozása. A javaslat rögzíti az anyanyelvű információkhoz való hozzájutás jogát az írott és elektronikus sajtóban, amihez az állam támogatást nyújt . Rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint azt, hogy az állam milyen módon támogatja a nemzetiségi nyelvű, illetve a nemzetiségekről szóló műsorok, kiadványok készítését. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a bevezetőben említettem, a Ház elé benyújtott törvénytervezet egyik kiemelt célja a nemzetiségi közélet megtisztítása a nemkívánatos jelenségektől. Tekintettel arra, hogy ezek szinte kizárólag a nemzetiségi választások, illetve a nemzetiségi önkormányzat ok működése kapcsán fordulnak elő, nyilvánvaló, hogy a megoldásokat is ezen a területen kell keresni. Nem kívánom elhallgatni azt sem, hogy a legnagyobb ellenállásba is itt ütköztünk, illetve hogy a legtöbb vitát kiváltó rendelkezések is a közélet megtiszt ításához vezető lépések célszerű és indokolt voltáról folytak az előkészítés fázisában. A visszaéléseket azonban, mindannyian tudjuk, hogy meg kell szüntetni. Ezt kívánja a közélet tisztasága, de ezt kívánják maguk a nemzetiségi közösségek is, hiszen a hit elesség a tét. Nemzetiségi önkormányzat csak ott jöhet létre, ahol valóban létező, élő közösségek vannak. Véget kell vetnünk az etnobiznisznek, az elmúlt években megmutatkozó csalásoknak, visszaéléseknek. A fentebb elmondottakkal összefüggésben külön is em lítésre méltó, hogy a tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzati választások kiírásának feltételeként rögzíti, hogy általános nemzetiségi
