Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 28 (142. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
5162 számon jelzett módosító javaslatot . Ugyanis itt a képviselő asszony kiemeli a törvény célja egymondatos megfogalmazásának a második tagrészéből a munkavállaló szociális érdekeire való tekintettel a “szociális” szót, és helyette az “egzisztenciális érdekeit” teszi be. Amit képviselőtársaim is érzékelnek, és amit önök is világosan és jól elmondtak, hogy egy munkavállalónak nemcsak szociális, hanem - ha szabad ilyen hétköznapian megfogalmaznom - anyagi érdekei vannak. A munka vállalásának ez a jelentős indoka, hogy szeretné a mindennapi megélh etését, boldogulását a tisztességgel elvégzett munkájával biztosítani. Tudom én, hogy ez mosolyogtatónak tűnik, de Magyarország hosszúhosszú ideig nem arról szólt, hogy a kétkezi munkát végző emberek azt a bért megkapták volna a kétkezi munkájukért, amive l az egyébként tisztességes egzisztenciájukat - hogy kicsit a képviselő asszony szóhasználatát is idézzem - meg tudják teremteni. Márpedig ennek a törvénynek ez a célja, és itt ismét térjünk vissza két gondolat erejéig a törvényjavaslathoz benyújtott részl etes indoklásra. Két alapjog fogalmazódik meg. Az egyik alapjog a munka és a foglalkozás megválasztásának szabadsága, ami szintén sajátos alapjog, és van egy másik sajátos alapjog, amely a vállalkozáshoz való jog, gazdasági alapjog, amelynek korlátozását a z állam szintén rendkívül csekély keretek között teheti meg. Elég sok probléma származik abból, amikor ezt a gazdasági jogot korlátozzák. Nos, ennek a kettőnek a szinkronba hozatala nem egyszerű dolog, és nagyon sokszor… (Az elnök csengetéssel jelzi az idő keret leteltét.) Elnök úr, később folytatom, köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Rajtam nem fog múlni. Gúr Nándor képviselő úr, kétperces, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Én csak akkor fogok mindig visszaszólni, hogyha új elemeket emelne k be, képviselőtársaim. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A törvény céljával. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Új elemeket - meghivatkozom , Ékes képviselőtársam a minimálbér fontosságát említette, akkor ehhez két tételt teszek az ön számára, de mindegyikünk számára is. É n is azt mondom, hogy nem baj az, hogyha a minimálbér emelkedik, főleg akkor nem, ha összezsugorítja a különféle bérkategóriákat, de akkor nem jó, meggyőződésem szerint, hogyha közben, mondjuk, egy 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadórendszeren keresztül olyan helyzet teremtődik, hogy igazából a minimálbér emelkedése semmit nem jelent. Ráadásul, hogyha az adójóváírás kivezetése olyan helyzetet teremt, hogy adott esetben egy alacsony jövedelmi pozíciójú ember számára, főleg, ha a családszerkezete nem olyan, hanem mondjuk, egyedülálló vagy ketten vannak egy családban, ott nem hozamot termel, hanem veszteséget. Na, hát a minimálbér megközelítése ilyen értelemben is érdekes és fontos lehet, és nyilván, amiért mondtam, hogy “mert méltó a munkás a kenye rére” - Kontur Pál képviselőtársam , ennek az a lényege, hogy ne úgy akarjunk minimálbért emelni, csinálni, hogy közben annak a kézbe vehető része nem hoz magával többletet. Ez az egyik dolog. A másik dolog, Kara képviselőtársam, alelnök úr, az érdekegyez tetés onnan eredeztethető ebben a másfél esztendőben, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsot megszüntették. Életre hívták a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ami kvázi gittegyletként ülhet, beszélhet, egyeztethet, javaslatokat tehet, sok minden e gyéb mást tehet, a kormány pedig kijön az érdekegyeztetés rendszeréből, és dönt. A kormány dönt. No, ez nem a valós érdekegyeztetés, ez sem a munkaadóknak, sem a munkavállalóknak nem jó. Ezt egyébként nemcsak a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, hanem a munkaadói érdekképviseleti szervezetek is elmondták. Jó lenne visszatérni valami hasonló pályára, mint az OÉT keretei között volt, valós érdekegyeztetésre. Köszönöm szépen. (Lukács Zoltán: Így van! - Taps az MSZP soraiban.)
