Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4666 Önök is tárgyaltak a Kereskedelmi és Iparkamarával - hát hogyne, csak én a Kereskedelmi és Iparkamara el nökétől számos esetben azt hallottam, hogy tárgyalás ugyan volt, de eredménye gyakorlatilag semmi, azért tart a magyar szakképzés ott, ahol tart, mert nem találtak nyitott fülekre azok a gondolatok, amelyek a képzés átalakítását meghatározzák vagy lehetővé teszik. Ferenczi Gábor képviselőtársam jelezte a felnőttképzési törvénnyel kapcsolatban, hogy miért csak tavasszal vagy csak tavasszal érkezik majd a parlament elé. Szeretném jelezni, hogy valóban csak tavasszal érkezik, de azokat a legfontosabb elemeket, amelyek a normál szakképzési rendszer és a felnőttképzési rendszer összehangolását lehetővé teszik, azokat nemcsak törvényben, hanem egyéb más módon is lehet szabályozni. És belenyúltunk, hozzányúltunk ahhoz, hogy ne hathét papírt lehessen adott esetben ingyen a munkaügyi központokon keresztül szerezni, és majd a nyolcadikra is vágyódom, mert egyébként ingyen van, meg keresetpótló juttatást is kapok. Tehát behatároljuk, bekorlátozzuk azokat a lehetőségeket, amelyek itt most nyitva voltak, de a valós munka erőpiaci háttérrel rendelkező képzéseket mindenképpen szeretnénk támogatni addig is. Funkcionális analfabétizmus - tökéletesen egyetértünk, de képviselő úr, ugye, ezt nem rajtunk, meg nem a szakképző rendszeren kell számon kérni. Nekem meggyőződésem, hogy akit 8 évig nem lehet megtanítani a kör kerületének a kiszámolására, azt a következő három évben sem lehet már megtanítani. Tehát magyarul: az alapfokú oktatásban kell a problémákat keresni és a gyökerét ott megtalálni. Az oktatási tárcától nem lehet elve nni a szakképzést. Kedves Képviselőtársaim! Nem véletlenül került a szakképzés a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és azon belül is a foglalkoztatási államtitkársághoz. Természetesen nem szakbarbárokat szeretnénk képezni, de a csapásirány, a fő irány ebből a szempontból a gazdaság igénye kell hogy legyen. Tehát nagyon fontos, és a köznevelési törvényben számos esetben kapcsolódik a jogszabály, hiszen alapvető követelmény, nagyon fontos, hogy azoknak, akik részt vesznek az oktatásban, akár szakoktatók, akár mé rnökemberek, legyen pedagógiai végzettségük. Tehát ezen nem vitatkozunk. De hogy a fő csapásiránynak a gazdaság érdekeit kell szolgálni, az egészen biztos, mert ha nem ezt teszi, akkor ott tartunk, ahol éppen most is tartunk. Német modell - ezt több képvis előtársam is említette már. Ez egy magyar modell lesz, ez nem a német duális rendszer, hiszen teljesen másképpen működik a német rendszer, de az alapvetései, az alapelemei, ami a gyakorlatorientált képzésre vonatkozik, az egyértelműen meg kell hogy jelenje n a hazai jogalkotásban is és a megvalósításban is. Az LMP részéről elhangzott sok minden, Osztolykán Ágnes képviselő asszony kérdezte, hogy ki járt közülünk szakiskolába. Kedves Képviselő Asszony! Jelentem: én. Szakközépiskolában végeztem, Mátészalkán, eg y gépészeti szakközépiskolában, esztergályos a becsületes szakmám eredendően, majd gépészmérnök lett belőlem. SzabolcsSzatmárBereg megye legkeletibb csücskéből érkeztem, ahova önök csak úgy vendégségbe szoktak járni (Osztolykán Ágnes: Én is ott születtem .) , egyébként, és tíz évig egy szakképző iskolát vezettem. Tíz esztendeig. Tehát ha a hitelesség oldaláról vizsgáljuk a dolgot, remélem, elfogadja azt, hogy az én számból azok a mondatok, amelyek ebben az ügyben megfogalmazódnak és aggályként is egyébként fölmerülnek - mert valóban számos probléma van , azok talán hitelesnek tűnhetnek. Szűcs Erika képviselő asszony jelezte itt az MFKBkkal kapcsolatos problémát, megyei fejlesztésiképzési bizottság. Szeretném a képviselő asszony figyelmét fölhívni arra, ho gy pontosan az van a jogszabályban, amit ön most kifogásolt, hogy a megyei fejlesztésiképzési bizottságok gyakorlatilag javaslattevő jogkörrel fognak rendelkezni, és gyakorlatilag a Foglalkoztatási Hivatal illetékes intézménye és végső soron a miniszter l esz az - pontosan azért, hogy ez a fajta országos koordináció megvalósuljon , aki dönt arról, hogy adott szakirányban lehet vagy nem lehet vagy szükséges beiskolázni. (Szűcs Erika: Van informátor, vagy nincs?)
