Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZŰCS ERIKA (független):
4663 módszerek fejlesztését és a hozzáférés szélesedését, a zaz a benne részt vevők számának bővülését eredményezze. Ez a megközelítés teljes összhangban van az Európai Unióban uralkodó felfogással, hiszen az Európai Unió a saját gazdaságitársadalmi jövőjét is erre alapozza, és a versenyképesség javulását az oktat ás minőségének javulásában és ezen keresztül az innovációra való képesség javulásában látja. Azt gondolom, elengedhetetlen erre figyelni, és ez nem ízlés kérdése, hogy kinek tetszik jobban az Európai Unió vagy Kína, hanem egy egyszerű realitás. A magyar ga zdaság döntően az Európai Unió gazdaságába ágyazódott be, tehát ha lépést akarunk tartani az európai folyamatokkal, akkor mindenképpen figyelni kell arra, hogy mi történik, milyen célok mentén milyen intézkedések készülnek Európában. És ez érdekes módon a szakképzés tekintetében különösen fontos, hiszen míg az oktatás többi része döntően nemzeti hatáskör, a szakképzés területén kibontakozóban van egy erőteljesebb európai együttműködés, az úgynevezett koppenhágai folyamat, amelynek megújításáról talán éppen államtitkár úr írt alá 2010 végén egy brugesi nyilatkozatot a területért felelős államtitkárként, amely ebben a kérdésben megújította a célokat és az eszközöket, és 2020ra világos elképzeléseket fogalmazott meg. (11.30) Számomra árulkodó, hogy például er ről sem az expozéban, sem az eddigi vitában, vezérszónokoknál a kormánypártok részéről semmilyen szó nem esett. Pedig nagyon érdekes és nagyon izgalmas ez a kérdés, hiszen az európai trendek, ha nem is olyan mértékben, de irányában mégiscsak hasonlóak a ma gyarországihoz. Ugyanis ott is a képzés eltolódott a középfok felé, és mégis csökkent az érdeklődés a szakképzés iránt. Az Eurobarometer 2011es felmérései szerint arra a kérdésre, hogy a szakképzés jó karrierlehetősége, az európai átlag, 73 százalék, Mag yarországon csak 48 százalék látja így, míg arra a kérdésre, hogy a szakképzés nem vezet jól fizetett álláshoz, Európában a válaszadók egyharmada helyeselte vagy vallotta ezt a nézetet, Magyarországon a válaszadók több mint 51 százaléka. Az európai uniós c élkitűzések arról szólnak, hogy legyen a szakképzés tartalma vonzó és inkluzív, azaz a tanulási eredményességre koncentráljon és arra, hogy az élethosszig tartó tanulás szemlélete meggyökeresedjen az érintettekben, a lehetősége és a képessége, az ambíciója és a motivációja is meglegyen. A másik fontos dolog, hogy a szakképzésnek magas színvonalú legyen az insfrastrukturális és létesítményháttere, hogy a képzés tartalma a munkaerőpiaci igényekhez igazodjon, de ezt nem úgy értelmezik, hogy éppen ma mi a munk aerőpiac igénye, hanem benne van egy jövőorientált dimenzió is. Azaz látni kell, hogy a most létező szakmák átalakulási iránya milyen és az milyen képességeket, készségeket, tudást fog igényelni, illetve a most kialakuló szakmák mik és azokra hogyan kell f ölkészülni. A negyedik, hogy a további oktatási formákban való részvételt támogassa éppen az élethosszig tartó tanulás jegyében. Ha a magyar törvényjavaslatot, a most benyújtott törvényjavaslatot ebből a szempontból elemezzük, akkor azt kell mondani, hogy vannak benne olyan intézkedések, amelyek, úgy tűnik, ezt a célt szolgálják, de sajnos ennek az eredményességét megkérdőjelezi az, hogy ezt alapvetően pénzkivonással és pedagóguselbocsátással társuló szerkezeti átalakulással kívánja a kormány megvalósítani, illetve hogy a problémákat és a megoldási módokat mindig Magyarország vonatkozásában és a ma vagy a múlt tapasztalatai alapján próbálja meg megkomponálni. A jövőorientáltság hiányzik ebből a megközelítésből. Ilyen például a tankötelezettségi korhatár csök kentése, amiről itt már szó volt, és mi sem értünk vele egyet. A duális képzés, amely sajnos leragad a mai magyar gazdasági szerkezetnél, és úgy tűnik, hogy az átalakítás nem egyszerűen abban korszerűsíti a szakképzést, hogy a lebutított középiskolai képzé s helyett korszerű közismereti képzést ad, illetve informatikai, nyelvi képzést és a személyes motiváció és a képességek fejlesztését, amit az európai trendek és célkitűzések fontosnak tartanak, hanem egyszerűen elhanyagolja ezeket a kérdéseket, és az éppe n aktuális gyakorlat jó megismerésére koncentrál. Ami lehet, hogy a fiatalnak az elhelyezkedési esélyeit valamennyivel növeli, de az egész
