Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4664 életére nézve biztos, hogy súlyos hátrányokat jelent, hiszen pontosan az fog hiányozni a felkészítéséből, amivel a vá ltozásokhoz tud igazodni. Márpedig a magyar rugalmas munkaerőpiacot nem a munkatörvénykönyv kirúgási szabályainak könnyítésével lehet megteremteni. A rugalmas munkaerőpiac kulcsa éppen itt van, a szakképzési törvényben, itt lehetne megalapozni, hogy képes legyen valaki a megszűnt munka helyett váltani, hogy legyenek olyan lehetőségek és intézmények és finanszírozás, amely ezt támogatja, ezért én is nagyon súlyosnak tartom, hogy a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényt ennek a törvénynek az elfogadása el őtt már a parlament elfogadta, és ebből a szempontból éppen ezt a fajta váltást finanszírozási szempontból nagyon elbizonytalanította. A kétszintű érettségit szintén nem tudjuk támogatni, hiszen ez a továbbhaladási lehetőségeket korlátozza, mert megkülönbö ztetést tesz a szakképzésben és a nem szakképzési irányokban érettségit szerzők között, és így a továbbtanulási lehetőségeket hátrányosan befolyásolja. A kerettanterv is lehet jó, de a mostani megfogalmazás egyáltalán nem garantálja, hogy ebben valóban a k erettanterven belül is a tanulási eredményesség lesz a meghatározó, és nem látjuk, hogy ezen a kerettanterven belül mennyi szerepet szánnak a már említett informatikának, nyelvi képzésnek és készségfejlesztésnek. És végül a megyei szintre helyezését a képz ési és fejlesztési bizottságok munkájának nem igazán tudjuk támogatni, csak akkor, ha az úgy működik, ami nincs benne a törvényben, hogy hálózatban történjen. Hiszen az egy abszurd elképzelés, hogy munkaerőfelvevő vagy kínálati és keresleti szempontból megyei szinten önellátó rendszerek alakuljanak ki. Éppen az a nagy probléma, hogy a magyar munkaerő nem eléggé mobil, ezért van az ország nyugati részén munkaerőhiány, a keleti részén meg munkaerőfelesleg. Ezt a képzéssel lehetne tulajdonképpen áthidalni, de ehhez az kellene, hogy KeletMagyarországon, amikor döntenek arról, hogy kit és mit kell képezni és milyen nagyságrendben, akkor nemcsak a keletmagyarországi vagy pláne egy megye vállalkozói igényeit, hanem az egész ország jelenlegi vállalkozói igénye it, sőt fejlődési és fejlesztési lehetőségeit, beruházásait, programjait figyelembe véve kellene megcsinálni. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A felnőttképzési rendszer pedig, legalábbis amennyiben itt érintve va n, teljes mértékben a felnőttképzés rendszere, ami ebben a törvényben le van írva, szembemegy azzal az európai uniós elképzeléssel, amely éppen az idősödő népességnek a munkahelyváltó szükségletei miatt idősebb korban a személyre szabott képzést preferálná , nem pedig kerettanterv alapján történő képzést. Tehát úgy ítéljük meg, hogy munkaerő szempontjából ez a törvényjavaslat pillanatnyi előnyöket hozhat - egyáltalán nem garantált, hogy hoz, de hozhat , viszont az élethosszig tartó tanulás szempontjából nag yon komoly hátrányokat jelenthet. Képzőintézmények szempontjából és a pedagógusok szempontjából forráskivonás miatt komoly hátrányt okozhat. Az ország gazdasága szempontjából pedig nem a jövőt, hanem a jelent preferálja, ezért mi ezt nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében Czomba Sándor államtitkár úr kért szót. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy a kormány nevében néhány fontos dologra reagáljak, építve talán a következő néhány óra vitáját. Sós Tamás képviselő úr számos problémát vetett fel. A cégek dörömbölneke az ajtón? - tette föl ezt a költői kérdé st. Kedves Képviselő Úr! Igen, határozottan állítom, hogy igen, dörömbölnek az ajtón, és akkor, amikor Magyarországra befektetői szándékkal érkezik valaki, akkor az első három
