Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
4657 Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Pichler Imre László képviselő úr, Fidesz, ugyancsak kettőperces. PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönö m a szót, elnök úr. Kapcsolódni szeretnék Kupcsok Lajos képviselőtársam felszólalásához. Én is nagyon fontosnak tartom, hogy az új szakképzési törvény összhangot kíván teremteni a képzési jegyzék és a piaci munkaerő között. Szeretném megjegyezni, hogy 2003ban megjelent a Népszabadságban egy tanulmány, és azt ajánlom szocialista képviselőtársaimnak, hogy olvassák majd el ezt a cikket, hiszen ebben arról van szó, hogy a NémetMagyar Ipari és Kereskedelmi Kamara drámaian rossznak tartja a magyarországi szakmu nkáskínálatot. Hangsúlyozom, hogy ez 20032004re vonatkozik. A külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége ugyan még mindig elégedett a saját gazdasági helyzetével, de a beruházási hajlandóságuk még soha nem volt annyira alacsony, mint napjain kban. A befektetés visszafogásának főbb okai között a szerzők megemlítik a szakképzett munkaerő hiányát, a fizetések gyors emelkedését és a magas járulékos bérköltségeket. Különösen a szakmai képzést marasztalja el, amely a kamara szakértői szerint nem fel el meg a vállalkozói igényeknek. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Révész Máriusz képviselő úr ugyancsak két percre jelentkezett, Fidesz. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ellenzéki képviselőtársaimat hallgatva úgy tűnik, mintha a szakképzésben ma minden rendben lenne. Ezzel szemben, ha szétnézünk és adatokat gyűjtünk, azt látjuk, hogy egészen drámai a helyzet. A Zöld könyv írja, amit még az önök kormánya rendelt - abban van egy felmérés , hogy a szakk épzésre járó gyerekek 80 százaléka szövegértésből alig éri el az elégséges szintet, tehát vagy elégséges, vagy elégtelen, azaz az írásolvasás nagy problémát jelent számukra. A PISAfelmérésből azt látjuk, hogy a szakmunkásképzők esetében a legnagyobb a le maradás az OECDországok átlagához képest; a gimnáziumok és szakközépiskolák esetében ez jóval alacsonyabb. S az is sokatmondó adat, hogy az OECDországok között Magyarországon legnagyobb arányban munkanélküliek azok a fiatalok, akik kizárólag szakmunkáské pzésben vettek részt. Ez összecseng azzal, amit Pichler képviselő úr mondott, hogy jelenleg ez a képzettség érdemi munkavégzésre nagyon sokszor nem teszi alkalmassá ezeket a gyerekeket. Nyilvánvalóan érdemi lépésekre van szükség, ezért a duális képzést tel jes mellszélességgel támogatjuk. Azonban hozzá kell tenni, hogy a duális képzésre való áttérés nem jelenti azt, hogy egyetértenénk - legalábbis a Fidesz oktatási bizottsági tagjai általában nem értenek egyet - azzal, hogy négy évről három évre rövidítsük l e a szakképzést. Sok érv elhangzott ezzel kapcsolatban, vannak olyan gyerekek, akiknél erőteljesen növelni kell a szakmai képzés arányát, de a fő irány Magyarországon mégiscsak az kellene legyen, hogy a négy évet fenntartsuk úgy, hogy a négy éven belül növ eljük a szakmai képzés arányát. Hosszabb távon ez teszi majd Magyarországot versenyképessé. Még egyszer mondom, egy dolog biztos: az a szakképzési rendszer, ami jelenleg működik Magyarországon, ilyen formában fenntarthatatlan, mert ez jelenti a legnagyobb esélyegyenlőtlenséget az ebbe beszoruló gyerekek számára. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Pál Béla képviselő úr, két perc!
