Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
4656 képviselőcsoportból is jön, ugyanúgy leszámítjuk az egyes frakciók idejéből. Ezt nem a képviselőknek mondom, hanem azoknak, akik figyelik az ülés ünket. Továbbadom a szót kétpercesre Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A szakképzés felzárkóztatása és az abban részt vevők segítése csak hívó cselekedetek - nem szavak, hanem hívó cselekedetek - alapján tud működni. Azt gondolom, hogy kétfajta érdek egymás mellett mozog és nem egymással szembefeszül. Vannak mindig a munkaadói érdekek, de ezek a munkaadói érdekek egy idő után nyilván társadalmi érdekekké is válnak, mert hiszen ha a munkaadói érdekek nem teljesülnek, akkor a társadalmi igények sem tudnak kielégülni. Magyarra fordítva a szót: nem gondolom, hogy az aktuális munkaerőpiaci és a jövőbeni munkaerőpiaci érdekekkel szembemenve kell a szakképzés rendszerét felépíteni. De gon dolom azt, hogy a szakképzéshez hozzáillesztetten és az abban szerepet vállalni kívánók tekintetében a kormánynak meg sokkal nagyobb felelőssége és tennivalója van, mint amit ez a szakképzési törvénytervezet magában hordoz. Magyarul, a munkavállalói érdeke k szem előtt tartása tekintetében sokkal többet kellene tennie a kormánynak. Jelesül például a tanulószerződések tekintetében ez a törvénytervezet azt hordozza magában, annak figyelembevétele mellett, hogy mennyi a gyakorlati képzésben való részvétel 20 sz ázaléktól 80 százalékos mértékig a képzési időtartamhoz illesztetten, annak kapcsán a tanulószerződés keretei között a minimálbér 15 százalékának a 0,7szeresétől az 1,3szereséig juthat hozzá forráshoz az, aki ennek az alanya. No ez nem egy növekvő trend, nem egy motivációs tényező, nem egy hívó cselekedet. Legkiváltképp nem ott, ahol meg még inkább hívónak kellene lenni, azokban a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben, ahol nemcsak a térségek, hanem a munkavállalók közül is nagyon sokan hátrányos hel yzetben vannak. Ezen kellene változtatni. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Kupcsok Lajos képviselő úr, Fidesz, kettőpercese következik. DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz) : Jó napot kívánok! Szeretném a német és a magyar duál is szakmunkásképzés különbözőségeit némiképp bemutatni, és egyúttal felhívni szocialista képviselőtársaim figyelmét néhány alapvető tényre. A német rendszer döntően egy vállalati képzési rendszert kíván megvalósítani, míg a magyar duális képzési rendszer, amin változtatni szeretnénk, felerészben volt vállalati. A gyakorlati óraszámmennyiség a németeknél 4 ezer, nálunk viszont ennél lényegesen kevesebb volt, 1900 óra a szakképzésben. A tanulószerződések 9095 százaléka a németeknél a gazdaság kezében van, és a kamaráknak meghatározó szerepük van ebben a kérdésben, nálunk a tanulószerződéseknek valamivel több mint a fele tartozik ehhez a területhez. 210 tanítási munkanap van évente a német duális rendszerben, 180 tanítási munkanap volt a magyar tanítási rendsz erben. Az egész duális képzési változtatásnak az a lényege, hogy a gyakorlati képzés és a szakmai ismeretek irányába vigyük el az egész képzési modellt. Többen kritizálták a közismereti és a közéleti életvezetési programok mennyiségét, ennek a háttérbe szo rítását. Azt kell mondanom, a gazdaságnak az az alapvető igénye, hogy a szakmai gyakorlat és a szakmai elmélet kétharmados arányban részesüljön a szakmunkástanulók képzésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységéről mindenképpen szeretném elmon dani - s néhány szakmát kiemelnék , hogy például az épület- és építménybádogos szakmában 80 százalékkal, a bolti eladóknál 126 százalékkal, a gépi forgácsolóknál 81 százalékkal, a kárpitosoknál 94 százalékkal, az elektronikai műszerészeknél 890 százalékka l szeretnénk a gyakorlati képzés arányát növelni. Kérdezem, hol van itt a baj.
