Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - FERENCZI GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4643 számára a versenyképes bér fogalma a multik szemszögéből értendő. Azt jelenti, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel a hazánkat gazdasági megszállás alatt tartó multinacionális vállalatoknak kedvezzen, olcsó munkaerőt biztosítva a rabszolgabérért dolgozó magyar emberekkel a külföldi tulajdonú cégek számára. A Jobbik a rendszerváltást elsikkasztó parlamen ti pártokkal szemben az önálló patrióta magyar nemzetgazdaság felépítését tartja az egyedüli kiútnak. Alapvetően a magyar kkvszektor érdekeit tartjuk szem előtt, másrészt a magyar munkavállalók megélhetését tartjuk sarkalatos kérdésnek. Számunkra a versen yképes bér azt jelenti, amit jelentenie kell, amit az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőző kampányuk során a Fidesz és az MSZP egymást túllicitálva, hazug módon, fennen hangoztatott: az európai uniós bérszínvonal elérése felé való elmozdulást. A Jobbik a magyar emberek biztonságos megélhetését érti versenyképes bérek alatt. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a rövid ráhangolódás után a hazai szakképzési rendszer jelenlegi helyzetének áttekintésével folytassam, megköszönve és figyelembe véve dr. Obrusánszky Borbála történészorientalista, a Modern Iskola oktatási szaklap volt szerkesztőjének háttértanulmányát, amellyel magam is több mint egy évtizedes, a szakképzés területén szerzett gyakorlati tapasztalataim birtokában egyetértek. Tisztelt Ház! Az elmúlt évtizedekben az egymást követő jobb- és balliberális kormányok elhibázott neoliberális gazdaságpolitikája miatt torz foglalkoztatási szerkezet alakult ki hazánkban. A foglalkoztatottsági szint 5557 százalék között mozog. A munkakép es korúak fele dolgozik csupán, sokan a fekete- és a szürkegazdaságban kénytelenek boldogulni. Mindössze félmillió ember végez termelőmunkát. A munkavállalók 25 százalékának egyáltalán nincs szakmai végzettsége, ráadásul többségük már kikerült a támogatott állami képzésekből. Magyarország gazdaságilag fejlettebb régióiban hiány van a jól képzett szakmunkásokból, szűkebb pátriámban, a Dunántúl északi felén nincs például elegendő autószerelő, de folyamatos a kereslet a hiányzó gépipari szakmunkások, CNCeszte rgályosok, marósok, hegesztők iránt is, akiket külföldön is előszeretettel várnak. Valahol tehát hiányszakmákról beszélhetünk, másutt viszont túlképzés mutatkozik. Tisztelt Ház! A torz foglalkoztatási szerkezethez hozzájárul a hazai torz képzési szerkezet. Legfőképpen a balliberális kormányok számlájára írható az a liberális oktatáspolitika, amelynek köszönhetően az egykor világszínvonalú magyar szakképzés lemaradt, a színvonal drasztikusan lecsökkent. Az elmúlt években aránytalanul sok pénz áramlott a szak képzésbe, amely nincs arányban a hatékonysággal és a minőséggel. A Jobbik természetesen nem abban érdekelt, mint a politikai elit az elmúlt ciklusokban és jelenleg is, hogy vonjunk ki anyagi forrásokat az oktatásból. De hadd illusztráljam a helyzetet Garai Péter, a kaposvári egyetem tudományos főmunkatársának egészen elképesztő vizsgálati eredményével, miszerint egy szakmunkástanuló és egy orvos kiiskoláztatása is 1,7 millió forintot tesz ki úgy, hogy miközben az orvosok, mérnökök jelentős része az egyetem elvégzése után már hosszú évek óta az emigrációt választja, ma már a szakmunkásbizonyítvány birtokában a szakképzésből kikerülő munkaerő még nagyobb tömegben követi őket. Tisztelt Ház! A szakképzés egészét ma azon túl, hogy drága, sok állami irányítóval, szervezővel és ellenőrző szervezettel működő bonyolult rendszer, feleslegesen, párhuzamosan elvégzett feladatok jellemzik. Ezek racionalizálása azonban nem szerepel a kormányzati tervek között. A szakmunkásbizonyítvány értéke degradálódott, hosszú ideje m ár a gyengébb képességű tanulók is az érettségit adó szakközépiskolát és gimnáziumot választják. A bolognai rendszer túlkapásai pedig lehetővé tették, hogy a gyengébb képességű tanulók is bekerülhessenek a felsőoktatásba, akár 160as pontszámmal. Persze az tán a szocialisták belátták, hogy a 2es átlag kevés, de a szakképzés színvonalának romlásával párhuzamosan leépülő felsőoktatás színvonalesésén a 2009es szabályozás utólag már csak keveset tudott fékezni. A 2010ben beiktatott 200 pontos küszöb pedig önm agában nem terelte a szakmák felé a diákokat.
