Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - FERENCZI GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4644 Tisztelt Ház! Míg 1990ben még több mint 225 ezer szakmunkástanuló volt a rendszerben, addig ez a szám ma már csak 139 ezer, miközben a gimnáziumok 60 százalékos emelkedést értek el. Különösen elgondolkodtató e z az eltorzult arány az iskolatípusok preferáltsága tekintetében, ahol az alapjában elméleti képzést nyújtó iskolatípusok kedveltebbek. Ha külföldi összehasonlítással élünk: a hazai diákok szakmatanulási hajlandóságát összevetve a hazánknál jóval fejletteb b gazdasággal rendelkező Németországéval, megállapítható hogy a német diákok 70 százaléka szakmát tanul. Az elmúlt időszak hibás politikájának következtében nőtt a diplomás munkanélküliek száma, a szakmunkásképzésekre a leggyengébb képességű tanulók jelent keznek. Az általános iskolákból a szakképző intézményekbe érkező tanulók nagy része funkcionális analfabéta, azaz a tanulás során szövegértési problémákkal küzd, emiatt az ismeretek elsajátításánál komoly nehézségei vannak. Az elmúlt években csak nagyon ki s elmozdulás volt tapasztalható a szakmunkás szakmák irányába, a népszerűsítési törekvések - mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008ban meghirdetett Szakma Sztár Fesztivál elnevezésű szakmunkásversenye - kevésnek bizonyultak a szakmai képzés ek iránti kereslet növelése érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Kijelenthető, hogy a jelenlegi torz foglalkoztatási és képzési rendszer kialakulásában és a szakképzés színvonalának elmaradásában a korábbi Orbánkormánynak is nagy szerepe van. Szeretném önöke t emlékeztetni, hogy az 19982002 közötti első Orbánkormány dolgozta ki az elméleti képzésen alapuló szakképzés irányvonalait, amelynek negatív hatásai most jelentkeztek. A Fidesz úgy gondolta, hogy mindenki képes egy érettségihez hasonló tudásanyagot els ajátítani. Mindezek miatt a szakmát tanuló fiatalok az elméleti tananyag mellett csak nagyon kevés gyakorlati képzésben részesültek. Mivel nem vették figyelembe a pedagógusok véleményét, az új tanterv csúfos kudarcot vallott. Tisztelt Képviselőtársaim! A m últ és jelen áttekintése után lássuk, milyen megoldást kínál az előttünk fekvő törvény! Az alapelvekkel, alapértékekkel minden értelmes magyar ember egyetért, akinek helyén van a szíve, és jót akar nemzetünknek. Az előterjesztés célja, hogy a nappali rends zerű szakképzés igazodjon a munkaerőpiachoz, ideértve a felnőttképzési rendszert is. Sajnos azonban elmondható, hogy a sok esetben hangzatos szólamok csakúgy, mint a köznevelési törvényben, nincsenek összhangban a megvalósításhoz megjelent módszerekkel, e szköz- és intézményrendszerrel. Kérdés, milyen háttértanulmányok, elemzések, számítások vannak arra, hogy ez hazánkban működni fog. A törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre, szakképzésre, valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó, az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. (10.10) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törv ény határozza meg - áll a javaslatban. Sajnos, úgy hivatkozik az előttünk fekvő szakképzési törvény tervezete az új köznevelési törvényre, illetve a felnőttképzési törvényre, hogy azt még el sem fogadta az Országgyűlés, illetőleg a felnőttképzési törvényt csak tavasszal fogják majd benyújtani. A piaci igényekhez való alkalmazkodásban, a német duális modell felé elmozdulásban akár egyet is érthetnénk, annak módjával azonban nem. Tisztelt Ház! A szakképzési intézményrendszer fő tengelyét a törvényjavaslat sze rint azonban a továbbiakban is a térségi integrációs szakképző központok alkotják, azok az intézményi összevonásokkal létrejött gigaintézmények, amelyek az elmúlt években bizonyítottan kudarcot vallottak. A szakképzés intézményrendszere című IV. fejezet 5. § (6) bekezdésében ez áll: “a térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a for rásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési
