Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3721 intézményfenntartó azt mondja és azt bizonyítja az államnak, hogy fenn akarom tartani az iskolámat, megteszek érte mindent, de nem tudo k, mert nem mindenki gazdag település, sőt sokan olyan szegényebb települések, amelyek szeretnék, de nem tudják. (11.30) Akkor tárgyaljon az állammal, az állam legyen nyitott, és mondja azt, hogy igen, ez a lehetőség nyitva áll. De ez óriási különbség! Óri ási különbség, hogy egy önkormányzat azt mondja: mindent megteszek, ezek a korlátaim, ez a képességem, állam, itt most szálljál be! Igenis erősödjék e tekintetben az állam szerepe. De egészen más, hogyha az állam odamegy az önkormányzatokhoz, mindegyikhez, kivétel nélkül, nem kérdezi meg őket, fogja, ráteszi a kezét és elveszi. Ez színvonalcsökkentő. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az elmúlt években, évtizedekben jelentős befektetések történtek az oktatásügybe, és amelyek képesek most is és ezek után is ezt megtenni, azoknak sem engedik meg. Teljesen abszurd helyzet áll elő. Önök korlátozni fogják azokat az önkormányzatokat az oktatásügy jobbításában, amelyek akarják, és amelyek képesek rá. Megnyitnak valamiféle kiskaput, de nevetséges az, hogy az önkormá nyzatok alaphelyzetét elvéve úgy gondolják, hogy egy minisztériumi dolgozószobából jobban látni Nagykanizsától Mátészalkáig minden egyes iskolát, minden egyes iskola igazgatói dolgozószobáját, sőt még a tanárok időbeosztását is. Nincs itt semmi nyugati pél da! Ilyet Klebelsberg az életben nem álmodott, a húszas években sem! Ilyen volt: durván fél évszázaddal ezelőtt. Álljanak el ettől a javaslattól, és fontolják meg, hogy az állam megerősített szerepét teljesen máshogy értelmezik. A második kérdés, amivel a véleményemet alá kívánom támasztani, a tankötelezettség ügye. A tankötelezettség ügye, amelynek a korhatárát önök példa nélküli módon csökkenteni kívánják. Többen azt hangsúlyozták, hogy Európa számos országában, több országban a tankötelezettség nem áll o lyan magas életszínvonalhatáron, 18 év, mint amelyet önök most csökkenteni kívánnak. De egyetlen példát nem tudnak mondani, hogy az a törekvés, az a tendencia és az a cél, hogy csökkentse bármely európai uniós ország a tankötelezettség határát; olyan orsz ágok vannak, amelyek azt megfontolják, hogy a jelenleginél hagyják vagy éppen emeljék. De olyan, amelyik arról rendelkezik, hogy a saját jogszabálya szerint behatárolt tankötelezettségi korhatárt csökkenti, ilyen nincs. Ilyen nincs! Egész egyszerűen az, am i itt történik, valóban - szakmai megfontolatlanság miatt - szégyenné válik. Szégyenné válik, ahogy Magyarországon 1617 éves fiatalokat, és minden valószínűség és minden felmérés szerint a legszegényebb családokból származó fiatalokat a tankötelezettség a lól felmentve, tulajdonképpen kiteszik az utcára. Értem, hogy azt mondják, hogy persze, tanulhat; de valóban életszerű, valóban úgy gondolják, hogy az a 1617 éves lány vagy fiú, akinek egyébként a családi helyzete a legrendezetlenebb ebben az országban, a kinek az anyagiszociális helyzete a legrendezetlenebb az összes közül, és nem kell iskolába járni, az majd munkát vállal? Hol? Hol nyújtanak neki munkát? Itt pontosan az a probléma, hogy ennek a kötelezettségnek a kivédésével leveszik a kezüket évente töb b mint 10 ezer magyar fiatalról, 1617 éves lányokról és fiúkról, és azt gondolják, hogy az az olcsóbb megoldás, és azt gondolják, hogy az a pedagógiailag helyes megoldás, ha egyébként úgy gondolják, hogy ha nem fog iskolába járni, akkor majd dolgozni fog, miközben a munkanélküliség nő ebben az országban és szerte Európában? Ha nem gondolnám, hogy egyébként a lelkiismeretükkel ezt nem tudják tisztázni, azt mondanám, hogy szakmailag megfontolatlan. De ez így leírva valóban azokat sújtja a leginkább, akik ebb en az országban a legszegényebbek. A harmadik állítás, amivel a véleményemet alá kívánom támasztani, költségvetési jellegű. És itt valóban sokat tárgyalva ugyanakkor ki kell térni egy háttértanulmányra, arra a háttértanulmányra, amit önök az önök kormányán ak intézményétől rendeltek. Nem független, nem ellenzéki, nem nemzetközi, nem az égből pottyant, hanem saját kormányuk intézményének saját törvényjavaslatáról
