Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója:
3697 Ez a társadalmi egyeztetés arról győzött meg bennünket, hogy jóllehet a változá sokat nagy várakozás kíséri, de a pedagógustársadalom mint a szellem emberi képviselői képesek és készek arra, hogy a változásoknak aktív tagjai legyenek. A törvény megalkotását követni fogja az a jogalkotás, amely a részleteket a helyére teszi. Mindezzel a cél - és ezt a kedves kollégáknak mondom, akik közül néhányan itt vannak a teremben, vagy talán sokan kísérik , hogy valljuk azt a Németh Lászlói gondolatot, hogy az egyetemek dobogóján, ezt kitágíthatom, az óvodai csoportszobában, az iskolai tantermek ben, tehát mindenütt a tanár fontosabb, mint a tananyag, és az iskolát nem az élet tornatermének tekintjük - ahogy Németh László írja , hanem az egész élet tervszerűen sűrített másának, ahol a tanuló életfokonként s rendezve kapja mindazt, ami odakint kao tikusan veszi körül. A mi dolgunk ennek a rendezésnek a megteremtése, hogy a gyerek, a fiatal az ő állapotának megfelelően fejlődhessen, és aktív, alkotó tagja lehessen annak a magyar társadalomnak, amelynek felépítése, felvirágoztatása mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismerte tésére kerül sor a napirendi ajánlásnak megfelelő 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Pánczél Károlynak, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr! PÁNCZÉL KÁROLY , az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az oktatási és tudományos bizottság a tegnapi napon délelőtt tárgyalta meg a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot, és 4 ellenszavazat mellett, a kormánypárt i képviselők igen szavazatával azt általános vitára alkalmasnak tartottuk. A bizottság fideszes és KDNPs tagjai jelzés- és üzenetértékűnek tartották, hogy a törvény kiemelt szerepet szán a nevelésnek. Nemcsak tartalmában, hanem címében is fontosnak tartju k, hogy az iskolai oktatás mellett a törvény címe, a “Nemzeti köznevelésről szóló törvény” is azt az elgondolást erősíti, hogy a közoktatásban a nevelés is fontos, ha nem fontosabb, mint az oktatás. Miért kell módosítani a közoktatási törvényt, miért van s zükség az új nemzeti köznevelési törvényre? - ez a kérdés is többször fölmerült a bizottsági ülésen. Azt kell látnunk, hogy Európa és Magyarország is Európában nem működhet már a régi alapokon. Azt látjuk, hogy Európa legtöbb országában válság van, csőd va n, eladósodottság van, és kiszolgáltatottság van. Át kell dolgozni ezekben az országokban a nagy ellátórendszereket, az egészségügyet, a szociális ellátások rendszerét, az önkormányzati világot, a felsőoktatást és a közoktatást is. A nagy állami rendszerek gyökeres átalakítására van szükség, nem lehet toldozgatni és foltozgatni. Ez nem megszorítást jelent, bár az elmúlt hetekben az ellenzék többször hangot adott annak, hogy vajon hány milliárdot von ki a törvényjavaslat és a kormány a közoktatás világából. Mindehhez képest pedig, hogyha elolvassuk a törvényjavaslatot, akkor azt látjuk, hogy ha 2013tól bevezetésre kerül a pedagóguséletpályamodell, felmenő rendszerben bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés, ingyenes tankönyvek jelennek meg, akkor ez nem forráskivonás, hanem forrásbővülés, mert több száz milliárdot kell invesztálni a köznevelésbe; tehát nem forráskivonás, hanem forrásbővülés. (9.40) Azt gondoljuk, hogy ez egy jó befektetés, mert ez befektetés a jövőbe, a célunk pedig az, hogy egy jó törvé ny által minél jobban hasznosuljon ez a befektetés, és versenyképes tudás jöjjön létre a jövőben. Új törvényre van szükség, mert a minőség romlott az elmúlt években, és az oktatás minőségének a romlása azt jelenti, hogy a versenyképesség csökken, nekünk pe dig az a dolgunk, hogy Magyarország versenyképességén javítsunk. Új törvényre van szükség, mert a ’93ban elfogadott törvény már annyi módosításon esett át, olyan áttekinthetetlenné vált, olyanná vált a terjedelme és
