Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FERENCZI GÁBOR, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3698 olyan túlszabályozott volt, amelyre, úg y gondoljuk, hogy nincs szükség. Igaz, hogy maga az oktatás világa olyan hatalmas, hogy ez a kerettörvény jellegű törvény is 81 oldal. Kerettörvény készül, amely persze nagy váltás, hiszen a részleteket majd rendeletek fogják szabályozni, a rendeletek egy jelentős részét azonban még nem ismerjük. A bizottságban is elhangzott, hogy sok bennünk is, még képviselőkben is a bizonytalanság, hiszen nem tudjuk, hogyan történik majd az intézmény átadása az önkormányzatoktól az állam felé, hogyan történik majd ennek a finanszírozása, miként, mekkora források kerülnek ki a mai önkormányzati világból, és kerül át az állami intézményfenntartáshoz, nem tudjuk még a visszaszerződés körülményeit és feltételeit. Ugyanakkor meg kell jegyeznem azt, hogy a bizottságban is elhan gzott, hogy köszönettel tartozunk az önkormányzatoknak, hiszen az önkormányzatok az elmúlt két évtizedben jó gazdái voltak a közoktatási rendszernek, mindent megtettek azért, hogy a csökkenő források ellenére is azt a legjobb színvonalon fenntartsák és műk ödtessék. Üdvözöljük és pozitívnak tartjuk azt, hogy a legfőbb cél a minőség emelése; ez a legfőbb cél, és ehhez a megoldások: az állami szerepvállalás növelése, új Nemzeti alaptanterv megszületése, erre épülő kerettantervek, ingyentankönyvek, a pedagóguséletpályamodell bevezetése, a külső ellenőrzésnek és értékelésnek a visszahozatala, hiszen valóban példátlan az, hogy negyed évszázada ez már nem működik, és nagyon fontosnak tartjuk - ugyan a törvény nem rögzíti - a pedagógusképzés megújítását. Úgyhogy ál talános vitára a bizottság alkalmasnak tartotta, és azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendő munkanapokban módosító javaslatainkkal azt még jobbá kívánjuk tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vitában egymástól eltérő kisebbségi vélemények is megfogalmazódtak, amelyeket a rendelkezésre álló ötperces időkeretben most két képviselő fog ismertetni. Elsőnek megadom a szót Ferenczi Gábor képv iselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából; őt majd Osztolykán Ágnes képviselő asszony fogja követni. FERENCZI GÁBOR , az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottsága előző ülésén megtárgyalta az előttünk fekvő T/4856. számú, a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki frakciók egységesen általános vitára alkalmatlannak találták az előt erjesztést. Elgondolkodtató lehet a kormánytöbbség és mindazok számára, akik figyelemmel kísérik ennek a törvénynek az alakulását, és érintettek annak bevezetésében, hogy három, egymástól teljesen eltérő szemlélettel rendelkező párt szavazott nemmel az ált alános vitára való alkalmasságnál. A következő percekben igyekszem kiragadni azokat a fő indokokat, amelyek miatt mind az MSZP, mind az LMP, mind pedig a nemzeti radikális ellenzék, a Jobbik elutasította az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát . Tisztelt Ház! Az ellenzék a jelen köznevelési törvényt koncepcionálisan utasítja el, másmás okokból. Az LMP és az MSZP nem ért egyet azzal, hogy az előterjesztés szakítani kíván az elmúlt húsz év oktatásfejlesztési vívmányaival. Úgy gondolják, hogy ez a törvény mindig is az esélyegyenlőtlenségek felerősítésére szolgált, és a jelen változatban nem látják ezen irányvonal megtörését. Mi, a Jobbik frakció részéről a kétharmad fényében sokkal többre számítottunk a köznevelési törvénnyel kapcsolatban, úgy gond oltuk, hogy a kormánytöbbség ekkora felhatalmazás mellett végre megvalósítja a valódi nemzeti köznevelést, és gyökeresen igyekszik orvosolni a bajokat. Az LMP és az MSZP szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat címe azért hibás, mert valójában nem köznevelési, mindössze közoktatási törvényről van szó, a Jobbik a nemzeti jelző megvalósítására hiányolja a garanciákat a javaslatból.
