Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 2 (127. szám) - A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2745 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy Novák Előd képviselő úr és társai csapongásai után visszatértünk a napirendhez, nevezetesen a népszavazásról szóló törvény tárgyalásához, de mielőtt rátérnék a napirendre, két gondolatot engedjen meg nekem, képviselő úr. Ugyanis ön azt mondta, hogy 1997ben kampányo lt akkor, amikor a NATO ellen indult az országos hadjárat, amit önök indítottak. Nekem erről mindjárt az jutott eszembe, hogy az önnel egykorú társai pedig épp az érettségire készültek, ugye, mert ön akkor 17 éves volt. De nem is ez lenne a baj, hanem olya n kitételeket mondott itt, mint például a cukrászdával kapcsolatos megjegyzése. Sajnálom, de rosszul emlékszik, képviselő úr, ugyanis ezt azért utasítom vissza, mert pontosan a túloldalról jött ez az indítvány. Annak idején még Medgyessy Péter és Kovács Lá szló volt az, akik eljártak külföldre, és azt is elfelejti elmondani, hogy akkor, amikor a különböző kvótákban megállapodtak, akkor mindenki jól járt, kivéve Magyarország, mert mindenkinek az érdekét képviselték, kivéve a magyar népét. Nos, erről ennyit. T isztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye, amelyet az Országgyűlés 2011. április 25én fogadott el, az Alapvetés B) cikkében rögzíti - a (3) bekezdésben , hogy a közhatalom forrása a nép. Magyarország Alaptörvénye az országo s népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az alaptörvényben az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezések terjedelme. Az alaptörvény 8. cikke határozza meg, hogy 200 ezer választópolgár kezde ményezhet országos népszavazást, amelyet az Országgyűlés rendel el. Kezdeményezőként az alaptörvény megjelöli a köztársasági elnököt, a kormányt vagy 100 ezer választópolgárt. A kettő között az a lényeges különbség, hogy amíg 200 ezer választópolgár kezdem ényezi az országos népszavazást, akkor az Országgyűlés elrendeli, míg az utóbbi esetben az Országgyűlés mérlegelhet és elrendelheti. Az alaptörvény értelmében az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Az alaptörvény 31. cikke, a helyi önkormányzatok fejezete kimondja a (2) bekezdésében, hogy a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről a törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 23/20 55. (VI. 17.) határozatában megállapította, illetőleg felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2005. december 31éig, illetőleg ezen napig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság a következőt rögzítette: az Országgyűlés nem szabályozta a vál asztási eljárásról szóló, 1997. évi C. törvényben a népszavazás lebonyolításához kapcsolódó, a választójogi általános szabályoktól eltérő jogorvoslati határidőket, és ezzel nem biztosította a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális je llegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit. Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat viszont külön fejezetet szentel a 8. pont, Jogorvoslatok cím alatt és a 28. § (1) bekezdésében, ahogy az előterjesztői expozéban is hallottuk, felemeli 5 napra a lehetőséget, illetőleg a jogorvoslati határidőt. (19.50) Azután ezt továbbviszi a 29. § (2), (3), (4) bekezdésében, amikor is azt mondja, hogy az Országos Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő 5 napon belül megkü ldi a Kúriának, majd továbbviszi a (3) szakaszban, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmet 90 napon belül köteles elbírálni. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát - és itt leírja azt, hogy mit tehet - helybenhagyja, megváltoztatja, de a dönt ése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az Alkotmánybíróság a 100/2007. (XII. 6.) határozatában alkotmányos mulasztásokat sorol fel, és itt is határidőt tűzött, de már ez is régen lejárt, mert 2008. március 31éig kellett volna ezt megszüntetni, amik or is a következőt írja le: az Alkotmánybíróság megállapítja, a jogállamiság részét képező jogbiztonság, valamint a népszavazáshoz való jog alkotmányi rendelkezéseit sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, mivel a törvényalkotó az or szágos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényben nem szabályozta az
