Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
214 Ma gyarország az előzetes várakozásoknak megfelelően nem követte Svájcot és Németországot az atomenergia megítélésében, sőt az élettartam meghosszabbításán túl 2050ig mintegy 2000 megawatt új atomerőműkapacitás beépítésével számol. E tekintetben azt kell mo ndanom, hogy Magyarországon az atomerőművi energia megítélése inkább pozitív, mint negatív. Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy az atomerőműhulladékok elhelyezésével kapcsolatos beruházás folyamatban van, és biztonsággal el lehet helyezni a hulladék ot. Természetesen fokozottabb üzembiztonságra kell törekedni, bár a Paksi Atomerőmű ebben a kérdésben az elmúlt időszakban több alkalommal is jól vizsgázott. Mindemellett, hogy az atomerőművi energia nagyon jól szolgálja az üvegházhatású gázok csökkentésén ek célját, meg kell említeni, hogy 2010 és 2050 között mintegy 440 megawattnyi szénerőművel is számol a stratégia. Az atomszén zöldforgatókönyv a szénalapú energiatermelést azzal támasztja alá, hogy krízishelyzetben egyedüli, gyorsan mozgósítható belső ta rtalék lehet a szénenergia, mindez segíti azt is, hogy megtartja azt a szakmai kultúrát, amivel a szénenergia hasznosítása jelen pillanatban létezik Magyarországon. Ez természetesen melléírja annak a szakmai feltételeit, amely összhangban van az üvegházhat ású gázok kibocsátásának csökkentésével, hogy feltételül szabja a 440 megawattnyi szénerőműenergia belépését, a széndioxidleválasztást, a tiszta széntechnológiák teljes körű alkalmazását. Fontos üzenete a stratégiának, hogy az atomszén zöldforgatókönyv megvalósításával kiváltható a belföldi összfogyasztás 13 százalékát kitevő villamosenergiaimport, sőt - ez olvasható a dokumentumban - az összfogyasztás 14 százalékát jelentő export válthatja fel az importot 2030ra. Azzal számol, hogy a német és svájci atomerőművek bezárása miatt kereslet lesz a piacon. Ennek valóban vannak bizonytalansági elemei, de az is fontos, hogy a dokumentumban megjegyzik, hogy az atomszén zöldforgatókönyv előtérbe helyezése nem jelenti azt, hogy a többi forgatókönyv irreális ele meket tartalmazna. A külső és belső gazdasági körülmények változása miatt a kormány akár meg is változtathatja ezt a preferenciát. Természetesen egy ilyen atomerőműbővítési beruházást nagyon gondosan, hatástanulmányokkal, gazdasági számításokkal, társadal mi elfogadottsággal kell megtámogatni, mert ennek a beruházási költsége enyhén szólva nem elhanyagolható, hanem hosszú távra meghatározó, akár az egész nemzetgazdaság szempontjából is. (12.00) Egyértelmű Európában a szakértők véleménye arról is, hogy az at omenergia fokozatos kiváltását a következő generációs gázfelhasználás növelésével fogja pótolni. Azt kell mondanom, hogy ebben a kérdésben az energiastratégia realisztikus álláspontot foglal el, amikor azzal számol, hogy Magyarországot továbbra is elsősorb an Oroszország fogja ellátni gázzal, azonban ezt a függőséget a kormányzat nagyon jelentős takarékossággal szeretné csökkenteni, és ezáltal ezt a gázimportot korlátozni. Emellett is nagyon fontos, hogy az elmúlt évtizedekben, években kialakult egy egységes álláspont a magyar energetikai hálózat megítélésében, nevezetesen, hogy a határkeresztező vezetékekkel csökkenteni kell a függőségünket. Ami igazából - mint ahogy az előbb mondtam - nem az orosz gáztól való függőséget jelenti, hanem az orosz gáz beszerzés i egyoldalúságának feloldását, azaz az európai energiapiacra kimenve különböző más forrásokból vagy más kereskedőktől, más forgalmazóktól tudunk a nagyobb mennyiségű gáz beszerzésére rácsatlakozva megfelelő árat is elérni a gázimportban, sokkal megfelelőbb et, mint amit most az egyoldalú függőség miatt Magyarország el tud érni. A nemzeti energiastratégia és hatásvizsgálatai egyelőre nem reagálnak arra a helyzetre, amit a magyar állam befektetése jelent a MOL Nyrt.be. A stratégia annyiban előlegezte meg ezt a döntést, hogy a kőolaj- és gázszektorban az állami tulajdoni kör szélesítését írja elő. Míg a villamosenergiaszektorban az állami tulajdonú MVM Zrt.n és a Paksi Atomerőmű Zrt.n keresztül az államnak jelentős közvetlen lehetősége maradt a piac befolyás olására, addig a földgáz- és kőolajszektorban ennek a megteremtése volt a cél, különös tekintettel a 2015ben lejáró magyarorosz hosszú távú gázármegállapodásra. A 2015ös gázármegállapodás feltételeinek jobbá
