Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
193 körüljártuk; megindokoltuk a szénbányászat és a szénalapú energiatermelés mai szinten való fenntartásának szükségességét; részletesebben elmagyaráztuk, hogy miért nem ambiciózusabbak a megújuló energia részarányára vonatkozó számításaink; kijelöltük azt a forgatókönyvet, amely garanciát jelent az ország biztonságos energiaellátására, ami á ltal teljesíthetők a klímavédelmi vállalásaink; és végül, de nem utolsósorban megfelel az ország gazdasági teljesítőképességének is. Nagyobb hangsúlyt kapott az energiastratégia háromévenkénti felülvizsgálata által biztosított rugalmasság mind a forgatókön yvek, mind a nemzetközi tendenciák változása fényében. Tisztelt Országgyűlés! A hazai társadalmi konszenzuskeresés mellett hangsúlyosan figyelembe vettük a globális, az európai, a regionális energiapolitikai folyamatokat is, hiszen energiapolitikánkat egy dinamikusan változó külső feltételrendszerbe ágyazottan kell megvalósítanunk. Az északafrikai politikai események energiapiacra gyakorolt hatásai, a fukusimai reaktorbaleset, a német és a svájci döntés a nukleáris kapacitások leépítésével kapcsolatban meg erősítették azon előfeltevésünket, hogy az energiabiztonság nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai stratégiai kérdéssé is válik. A kormány felelőssége, hogy a nemzeti érdekeket képviselve gyakorlatban is érvényesíthető válaszokat adjon a csökke nő fosszilis energiatartalékokért folyó verseny és ezzel egyidejűleg a klímaváltozás negatív hatásai által jelentett kihívásokra. Ebben kíván segítséget nyújtani a kormány részére a nemzeti energiastratégia, amelynek alapvető céljai - összhangban az Európa i Unió téziseivel - az alábbiak: az energiaellátás biztonságának szavatolása, a versenyképesség növelése, valamint a fenntarthatóság felé való elmozdulás. Tudatában vagyunk, hogy a hármas cél egyidejűleg csak korlátozottan teljesülhet. Hazánk az energiahor dozóimport magas aránya miatt energetikailag sebezhető, fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségletünk 62 százalékát, ezen belül földgázigényünk 82 százaléka orosz importból származik. Ennek alapján nem véletlen, hogy a nemzeti energi astratégia üzenete: függetlenedés az energiafüggőségtől. Az energiafüggetlenség növelésére szolgáló alábbi öt eszköz alkalmazása egyúttal közelebb vihet a hármas cél teljesüléséhez is: energiatakarékosság, hiszen az el nem használt energia a legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb; a hazai megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban; a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, az európai energetikai infrastruktúrához és piacokhoz való kapcsolódás, a lehető legkedvezőbb beszerzési árak elérése érdekében. A kétpólusú mezőgazdaság létrehozása is ebbe a körbe tartozik. Emellett, tisztelt Országgyűlés, nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, m íg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja. (10.20) Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar szén- és lignitvagyon krízishelyzeti tartalék is egyben egy nem várt földgázárrobbanás vagy rendszerszintű üzemzavarok esetére. Ezért az energiastratégia elfogadását követően haladéktalanul meg kell kezdenünk a hazai ásványvagyonkészletek újraértékelését és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználhatóságuk megtervezését. Ellátásbiztonsági megfontolásból miné l előbb előtérbe kell kerülnie a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát technológia alkalmazásával történő felhasználásának. A hazai fosszilis energiahordozókészletek - kiegészülve a paksi nukleáris kapacitások megőrzésével és a meglévő megújuló poten ciálunk fokozott kihasználásával és részesedésének növelésével - hozzásegíthetnek bennünket az energiafüggetlenedés szűkre szabott ösvényének végigjárásához. Magyarország iparilag is felhasználható szénvagyona eléri a 3,3 milliárd tonnát, amely a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegendő tartalékot jelent hazánk számára. Ugyanakkor nem tekinthetünk el a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesülésétől, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósá ga csak a tiszta széntechnológiák megléte esetén
