Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
194 válik valós lehetőséggé. Éppen ezért a következő évek kiemelt feladata kell legyen a technológia rendelkezésre állását elősegítő nemzetközi programokban történő részvételünk biztosítása. A hazai szénhidrogénlelőhelyek további kutatása is a magyar energetika stratégiai fontosságú feladata, de a fenntarthatósági kritériumok érvényesülése itt is elsőrendű szempont, hiszen garantálnunk kell a hazai ivóvízrezervoárok védettségét is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma gyarország gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiahordozókban meglehetősen szerény adottságokkal rendelkező országként természetesen nem lehet teljesen energiafüggetlen. De felelősen gondolkodva mégis erre kell törekednie, ha ki akar maradni azokból a nemzetközi konfliktusokból, amelyek a globális szinten egyre fogyatkozó fosszilis energiahordozókészletek és az egyre fokozódó fogyasztási igény ellentmondásából adódnak. A fentiekben már leszögeztük, hogy a hazánk energiafüggetlenségéhez elvezető út saro kpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz, és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása is épülhet. Az ötödik sarokpont a két pólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesülésére tekintettel kellő rugalmassággal tud váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomasszaelőállítás között. Ezáltal az energianövények termesztésével fokozatosan művelésbe vonhatók az élelmiszertermelésben és a takarmány előállításában nem kellő hatékonysággal hasznosítható, ma parlagon hagyott területek. Ez egyben előfeltétele a vidéki munkahelyteremtésnek, a “zöldgalléros” foglalkoztatás növelésének, egyszóval a mezőgazdasági rozsdaövezetek újjáélesztésének. A fenti eszközök alkalmazása rövid távon ugyan nem fog struktúraváltást és radikális áttörést eredményezni a hazai energiaszektorban, azonban hisszük, hogy sikerült az eddigieknél koherensebb, a f enntarthatóság felé átmenetet jelentő stratégiát készítenünk. Alapigazság, hogy a nem elhasznált energia a legbiztonságosabb, legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb is egyben. Ebből kiindulva az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb eszköze a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. Az energiastratégia zöldforgatókönyve szerint cél az, hogy a primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, vagy a közös erőfeszítés forgatókönyve alap ján, amelyet a jelen finanszírozási helyzet figyelembevételével reálisnak tartunk, legfeljebb 5 százalékkal növekedjen 2030ig, azaz ne haladja meg a gazdasági válság előtti fogyasztási értéket. Mindezt a fosszilis energiahordozófelhasználás és a széndio xidkibocsátás csökkentésével egyidejűleg kell megvalósítani. Számításaink szerint az elsődleges energiaigényünk több mint 10 százaléka megspórolható épületenergetikai fejlesztések révén, míg további 6 százalék takarítható meg erőműkorszerűsítési programo kon keresztül. Jelentős tartalékok mutatkoznak a közlekedés területén is. Második eszközünk a hazai gazdasági és környezeti adottságokkal arányos megújulóenergiahasználat. Mindezeket figyelembe véve az energiastratégia adatai alapján a megújuló energia ar ánya a primer, tehát elsődleges igény tekintetében a mai 7 százalékról 20 százalék körüli értékre emelkedik 2030ig. A hőellátás területén erre a tervezési időpontra az igények több mint egyharmada megújuló energiából állítható elő. Húsz év távlatában ez a z arány természetesen csak egy irányszám, a technológiai fejlesztések, a hálózat szabályozhatóságának és a gazdaság mindenkori teljesítőképességének függvényében törekednünk kell a minél magasabb arány elérésére. Ebben a lokális adottságokat kihasználó és a hasznot helyben tartó, decentralizált, hőt és villamos energiát együttesen előállító biogáz, biomasszaerőművek, geotermális és napenergia termelte hő, valamint a szélenergiával termelt villanyáram kapják a főszerepet. A nap- és a szélenergia fokozottab b hasznosítása érdekében viszont fejleszteni kell a villamosenergiarendszerünk szabályozhatóságát is.
