Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 17 (119. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László):
1377 hogy lehet a sajá t erejéből magát kiküzdenie, adott esetben egy diktatórikus társadalmi rendszer nem túlságosan támogató politikája ellenére is. Ha valóban arról a súlyos helyzetről akarunk beszélni, amit a leszakadás és a kiszorulás jelent, akkor arról mindenképpen érdeme s, s nemcsak ezen a napon, hanem alapvetően, hiszen ha valaki kiszorul és leszakad a társadalom közepétől vagy tehetős rétegeitől, annak sokkal nehezebb úgy éreznie, hogy ő a nemzeti közösség tagja, mintha jó körülmények között él. Ez a feladat nemcsak egy nemzeti ügy, hanem egyszerre európai és egyetemes feladat is. Ami az ön hozzászólásából hiányzott, az az, hogy ez egyszerre jelenti egy ország gazdaságának a versenyképessé tételét, a fenntartható fejlődés szem előtt tartását és az egyes emberek, emberi k özösségek, különösen a családok életminőségének a javítását, vagyis mondjuk úgy, hogy a társadalmi versenyképesség növelését. Mindarra, amit elmondott, azt tudom válaszolni így másfél évvel a kormányzás elkezdése után, hogy mégis miből, képviselő asszony. Mert az előző kormánynak az a politikája, hogy szétosztani meg ígérgetni lehet, csak éppen a forrásokat nem teremtjük meg rá, olyan helyzetet hozott létre, hogy másfél év alatt még nem sikerült az egész szegénység problémáját megoldani. Osztogatni akkor le het, ha előbb létrehoztuk, megtermeltük a rávalót, mert ha segélyekből osztogatunk, adott esetben nyugati segélyekből, akkor a jövőt zálogosítjuk el. Ezért ez a három szempont együtt: a versenyképesség, a társadalmi versenyképesség és a fenntartható fejlőd és az, amelyik kijelöli ennek a kormánynak az útját. Ennek a három alapelvnek az együttes alkalmazásával lehet jó gazdasági, foglalkoztatási, oktatási és szociálpolitikát folytatni, és ez együtt tud majd esélyt nyújtani a ma még mélyszegénységben élőknek. Azt nem tudjuk ígérni, hogy holnapra megszüntetjük a szegénységet, de azt mindenképpen ígérjük, hogy a kormány munkájának minden területe arra irányul, hogy az önfenntartó erőt, ami az emberekben van, a kezdeményezőkészséget, ami nélkül a felzárkózás nem l ehetséges, újra felébresszük és életben is tartsuk. Ennek legfontosabb eszköze az értékteremtő munka. Ezért indítottuk a Startmunkaprogramot, mert ismerjük Roosevelt elnöknek azt a mondását, hogy aki segélyt ad egy embernek, az megmenti talán a testét, a biológiai létezését, de aki munkát is ad neki, az megmenti a lelkét is, mert a munka ebből a szempontból a felzárkózási politikának a középpontjába kell hogy kerüljön. Ezért teremtjük újjá a magyar vidék önfenntartó képességét. Esetleg mondhatott volna néh ány szót arról, hogy ma már akár az élelmiszerellátásban, akár a közétkeztetésben éppen olyan intézkedéseket hoztunk, hogy a közösség a saját erejéből tudja megtermelni a szükséges javakat, vagy ha az oktatási rendszer átalakítása után az állam kezébe ves zi az alapfokú oktatást, akkor nagyobb esély van arra, hogy a szegény falvak iskolájában is legyen a gyermekeknek esélyük a jó minőségű oktatáshoz. Persze a társadalmi befogadás, a szolidaritás eszméje és a keresztény felebaráti szeretet megköveteli, hogy miközben a kormány ezeket a programokat indítja, minden emberben meglássuk azt az embertársat, akivel közösségben kell élnünk, még akkor is, ha nem közvetlen hozzátartozónk, és még akkor is, ha ő ma szegény körülmények között éli az életét. Tehát a szegény ség leszólása, a szegények megvetése egyetlen közéleti szereplőnek sem lehet egy megengedett viselkedésforma. A szegénység elleni világnap alkalmából a kormányzati felelősséggel és annak terhével igyekszünk minden embernek ilyen módon esélyt nyújtani a gaz dasági válság és a megörökölt nehéz helyzet ellenére az iskolázottsági szint növelésével. 600 ezer gyerek ingyenes étkeztetése bővülés az előzőekhez képest, a lakásfenntartási támogatás kibővítése, a romaprogram elkészítése, a legnagyobb ösztöndíjrendszer, amit az elmúlt húsz évben lehetett találni, mindmind arra szolgál, hogy igaza legyen majd egyszer Tisza Istvánnak, aki azt mondta miniszterelnökként, hogy mindenkinek éreznie kell, hogy a nemzeti közösség tagja. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kor mánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) :
