Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 17 (119. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - HABIS LÁSZLÓ (KDNP):
1378 A KDNP képviselőjeként Habis László képviselő úr “Az európai kohéziós politika jövőjének aktuális kérdései magyar szemmel” címmel kért napirend előtti hozzászólási lehetőséget. Parancsoljon! HABIS LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Parlament regionális fejlesztési szakbizottsága 2011. október 6án harmadik alkalommal invitálta meg a nemzeti parlamenteket, hogy az EPképviselőkkel közösen vitassuk meg a bizottság hatáskörét érintő legaktuálisabb ügyet, ez pedig jelenleg a kohéziós politika jövője. Ennek az ad különös aktualitást, hogy az Európai Bizottság ugyanezen a napon fogadta el a kohéziós politikát a 2014 és 2020 közötti időszakra meghatározó EUjogalkotási csomagot. Ennek dek larált feladata, hogy a beruházásokat az Unió növekedést és foglalkoztatást célzó menetrendjében az Európa 2020 stratégiában szereplő célokra irányítsa, ezáltal szerte Európában serkentse a növekedést és a munkahelyteremtést. Az ülést Danuta Hübner, a bizo ttság elnöke vezette, amelyen Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős uniós biztos először mutatta be az előbb említett bizottsági jogalkotási csomagot. Az interparlamentáris bizottsági ülésen Németország és Szlovénia mellett Magyarország kapott lehetőséget a nemzeti álláspont kifejtésére. Ennek során elmondtam, hogy Magyarország számára az Európai Unió szakpolitikái között a kohéziós politika különösen fontos, mivel nagy arányban részesülünk a támogatási forrásokból. Gyakorlati példákon keresztül is kiemeltem, hogy a beruházások hogyan járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, munkahelyek teremtéséhez, ez utóbbira pedig a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani. Éppen ezért nekünk, magyaroknak az a törekvésünk, hogy tovább erősítsük a kohéziós politikát. Úgy véljük, hogy a bizottsági javaslattal szemben a kohézió, a gyengébben fejlettek felzárkózása továbbra is meghatározó jelentőségű cél, és azt nem kell teljesen felváltani az Európa 2020 stratégiában meghatározott tizenegy tematikus t erület kizárólagos támogatásával. Emlékeztettem arra, hogy ugyan a tagállamok között egyetértés van abban, hogy a kohéziós politika az európai integráció fontos eszköze, de a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban igen komoly viták folynak. Ilyen például az úgynevezett átmeneti régiók támogatásának a bevezetése, a kohéziós támogatások makrogazdasági feltételek teljesüléséhez kötése vagy az a tervezett szabályozás, amely valamennyi tagállam számára egységesen a GDP 2,5 százalékában korlátozná a kohéziós for rások felső határát. Ennek alapján azok a tagállamok jutnának kevesebb forráshoz, amelyek egyébként is gazdasági nehézségekkel küzdenek. (13.40) Nem támogatjuk a kohéziós alap terhére új infrastruktúraalap elkülönítését sem. Felhívtam a figyelmet a helyi igények rugalmas kezelésének fontosságára, valamint arra, hogy szükséges az adminisztratív terhek csökkentése. A jelenlegi szabályok sok adminisztratív terhet hárítanak a tagállamokra és a kedvezményezettekre egyaránt. Mivel a fejlesztések eredményessége n emcsak a megfelelő programalkotáson, hanem e terhek mértékén is múlik, a megoldás nem a meglévő szabályrendszer újabb formális elvárásokkal való további terhelése, hanem a szabályozás szemléletének módosítása, egyszerűsítése. Hozzászólásomban elmondtam, ho gy a Bizottság javaslata a kohéziós politika újrafokuszálásával leginkább a legszegényebb régiók terhére csökkentené a forrásokat. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az uniós társfinanszírozás aránya a következő időszakban ne csökkenjen a jelenlegi szint al á. Emellett fontos az is, hogy a tagállamok mozgásterét ne korlátozzák az új rendelkezések. A kohéziós politika rugalmasságot kell hogy engedjen. Magyarország azt tartja kívánatosnak, hogy a tagállamok minden régióban a saját szakpolitikai igényeiknek megf elelően használhassák fel a kohéziós forrásokat. Hangsúlyoztam, hogy a le nem vonható áfának mindenképpen elszámolhatónak kell lennie, egyébként a javaslat aránytalanul nagy pénzügyi terhekkel járna az államháztartási körbe tartozó, például az önkormányzat i projektek végrehajtására nézve.
