Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 17 (119. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1376 néhány példát hadd említsek: az erőltetett közmunkaprogramok mennyire alkalmasak arra, hogy Magyarország - ahogyan a charta fogalmaz - hatékonyan védje a dolgozók jogát a foglalkozás szabad megválasztásá ra és a megélhetés biztosítására? Az új munka törvénykönyve mennyiben fogja szolgálni az igazságosabb munkafeltételekhez való jogokat? A felsőoktatás szűkre záródó kapui mennyiben biztosítják a minél szélesebb rétegek képzéshez való jogát? A csökkenő vagy reálértékükből jövőre is veszítő szociális normatívák, az állami szociális támogatások befagyasztása mennyiben szolgálják a jóléti szolgáltatásokból való részesülés jogát, a szociális ellátások, szolgáltatások előremozdítását? A jobb helyzetben élőknek töb bet juttató családi adózás rendszere mennyiben szolgálja a szegénységben élők szociális védelmét? A gazdagok számára elérhető végtörlesztés lehetősége vagy a bérlakások szerepét figyelmen kívül hagyó, a lakhatási támogatásokhoz való hozzáférést szűkítő lak áspolitika mennyiben szolgálja a szegényebb családok lakhatási biztonságát? A hajléktalanokat üldöző, büntető, kiszorító politika mennyiben szolgálja a hajléktalanság problémájának megoldását? Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Hadd kérdezzem meg önök től, tegye fel a kezét az, aki saját bőrén tapasztalta a szegénységet. (Néhányan jelentkeznek.) Viszonylag kevés; az LMPben nagyobb arányban. (Zaj, derültség a kormánypártok soraiban.) Azt hiszem, azért így már érthető, hogy miért fogadják el önök (Zaj. - Az elnök csenget.) , hiszen valószínűleg nem is értik, hogy mit jelent az, hogy egy család 130 ezer forintból él Nógrádban, Borsodban vagy Békés megyében; hogy ezeknek a családoknak mit jelent a 16 százalékos egykulcsos adó, vagy önöknek nyilvánvalóan, miv el viszonylag kevesen tették fel a kezüket, fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent az, ha valaki saját hibáján kívül elveszíti otthonát, hajléktalanná válik és padon kényszerül aludni. (13.30) Ha értenék, akkor má r nem lehetne napirenden az, hogy a hajléktalanokat 150 ezer forint pénzbírsággal sújtjuk, és akár börtönre ítéljük azért, mert a padon kényszerülnek aludni. Ajánlom kedves képviselőtársaimnak, menjenek ki a Kossuth térre, beszélgessenek ott az emberekkel, állampolgárokkal, hajléktalanokkal, és nézzék meg, hogy kiket készülnek bebörtönözni. Azt gondolom, hogy az ilyen politikát csak az tudja támogatni, aki mindig is a húsosfazék mellől osztotta az észt. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Tisztelt Képviselőtársai m! Az önök dolga az, hogy hogyan számolnak el a választóikkal, de ők is el fognak gondolkozni a közvetkező választás előtt, hogy kire adják a voksukat. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban. - Dr. Fónagy János: Harminchat év alatt egyszer sem láttam képviselő as szonyt Ózdon!) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Képviselőtársaim! Még nehéz pillanatok várnak ránk a napirend előtti hozzászólásokat tekintve is, ezért kérek mindenkit, hogy idő előtt ne veszítse el a türelmét. Balog Zoltán államtitkár úr következik, aki a k ormány nevében kíván reagálni. BALOG ZOLTÁN közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Sajnálom, hogy ez a tárgyszerűnek indult hozzászólás egy szociálpopulizmusba hajlott át a végén, mert annyira komolytalan volt a kérdés, hogy ki élt itt szegénységben, hogy még a saját frakciójából sem sikerült mindenkinek feltennie a kezét. (Szabó Timea: Csak a kormánypárti képviselőket kérdeztem!) Csak a kormánypártiakat kérdezte. Értem. M iért nem kérdezte azokat, akik az előző hatvan évben kormányoztak? Hadd mondjam azt - és ezt személyesen is mondom , hogy a sorainkban keresni az előző rendszer kivételezettjeit, valóban súlyos populista hibára vall. Szerintem ennek a komoly ügynek a kapc sán őrizzük meg a komolyságunkat. Én nagyon sok embert ismerek ezen az oldalon személyesen is, aki ma sem a kivételezettek közé tartozik, és mind gyermekkorában, mind ifjúkorában megismerte nemcsak a szegénységet, hanem azt is, hogy abból
