Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1344 Köszönöm szépen, képviselő úr. A nemzetbiztonsági bizottság jelezte, hogy nem kíván előadót állítani. Gúr Nándor képviselő úr fogja a foglalkoztatási bizottság kisebbségi v éleményét ismertetni. Megvárjuk, amíg képviselő úr a helyére ér. (Megtörténik.) Ha a mikrofont is fölhelyezte, akkor öné a szó, képviselő úr. Parancsoljon! GÚR NÁNDOR , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizottságunk a tegnapi nap folyamán tárgyalta meg a törvénytervezetet. Kisebbségi oldalról alapvetően azért fogalmazódott meg ellenvélekedés, mert ahogy az az elmúlt időszakban szokás a törvényte rvezetek tárgyalásánál, itt sem történt meg az, aminek talán illett volna megtörténnie, magyarul: jó lett volna az érdekegyeztetés rendszerében megtárgyalni ezeket a dolgokat. Gyakorlatilag azok a közvetlen érintett szakszervezetek sem találkoztak ezzel a kérdéskörrel, amelyeknek a mindennapjait érinti. Ez volt az egyik alapvetés, amely a kisebbségi álláspont megrajzolódása mögött meghúzódott. Persze hozzá lehet tenni, hogy a szakszervezetek már akkor, amikor összeállt a koncepció, kaptak tájékoztatást arró l, hogy van egy ilyen valamifajta történet, azonban erre akkor sem kerítettek sort, amikor pedig már minden érdekelt szakszervezeti fél együttesen kérte, hogy legyen módjuk befolyásolni a folyamat alakulását. Ez a tegnapi napig, sőt ma reggelig sem történt meg. A másik alapvető probléma az, hogy e törvénytervezet keretei között másik 30 törvény módosítására is sort kerítenek. (15.30) Jelesül olyanokra is, amelyek nehezen értelmezhetők, hogy miért kell, hogy e törvény módosítása kapcsá n helyt kapjanak. Majd erről fogok bővebben is beszélni, nem ebben az ötperces időintervallumban. A harmadik dolog pedig tartalmi oldalról az volt, hogy bizonyos jogosítványok, jogok elpuhítása történik meg. Gyakorlatilag speciálisan olyan helyzetek életre hívása köszön vissza ezen törvénytervezet keretei közül, ahol is egyoldalúan lehet például a szolgálati jogviszony tekintetében változtatásokat eszközölni. Persze egy olyan világban, ahol visszamenőlegesen lehet szabályozni, ami az én számomra nehezen érte lmezhető - de mégiscsak ez a mai magyar valóság , egy olyan világban az, hogy egyoldalúan lehet bármit a jogviszonyokat érintően megváltoztatni, az már nem okoz olyan nagy problémát, gondolom, azoknak, akik ezt előterjesztik. Nem tartjuk jónak, nem tartju k célravezetőnek, és legkiváltképp azt mondjuk, hogy a jónak és a célravezetőnek nem tartás mellett eredményesnek sem tekintjük az ilyenfajta megoldási formátumokat. Magyarra fordítva a szót: ha három címszóban akarom összegezni a történetet, akkor úgy tud nám megtenni, hogy az a forma, ahogyan példaként ez a törvénytervezet a Ház elé kerül, hogy ha emlékképeim nem csalnak meg, akkor pénteken benyújtásra kerül, hétfőn a Ház felszavazza, hogy kedden általános vitára kerüljön ez a törvénytervezet, és ezzel egy ütt a bizottságok rohamtempóban próbálnak szembesülni azzal, hogy a törvénytervezet mit foglal önmagában, az nem igazán ad módot és lehetőséget arra, hogy a parlamenti képviselők - legyenek azok kormánypártiak vagy épp ellenzéki oldalon levőek - hitem szer int tisztes módon fel tudjanak készülni egy ilyen típusú törvénytervezet módosításával kapcsolatosan. Ez tehát az egyik alapvető probléma. A másik az, amit említettem tartalmi szemszögből nézve - de majd erről részletesebben is fogok beszélni , a harmadik pedig az, amit mondtam, hogy lenullázott érdekegyeztetési rendszer keretei között, jelesül ma ugye párhuzamosan életre hívódott a Nemzeti GazdaságiTársadalmi Tanács, és vagy már ülte vagy üli az első formai, tartalminak nem mondható ülését, hiszen döntés i jogosítványa semmiben nincs; magyarul tehát az érdekegyeztetés rendszerét figyelmen kívül hagyó, a szakszervezetekkel, az érintettekkel nem tárgyaló folyamat zajlik. Ezért a bizottságunk kisebbségi
