Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1339 Az Alkotmánybíróságnak egy olyan alaptörvény alapján kell a döntéseit meghoznia, amely alkotmánybírósági elnök úr szavaival élve, radikális an szűkre szabta az indítványozói kört. Erről nagyon sok ellenzéki felszólalást és kritikát hallottunk már a mai vita során, nem kívánom ezt részleteiben újra megismételni. Az Alkotmánybíróságnak egy olyan alaptörvény alapján kell majd a döntéseit meghozni a, amely elveti azt az elvet, hogy mindenkinek érdeke, és ezzel együtt mindenki felelős azért, hogy ne legyenek alkotmányellenes jogszabályok Magyarországon, azaz megszünteti az úgynevezett actio popularist, ezt az intézményt. Az Alkotmánybíróságnak egy ol yan alaptörvény alapján kell majd a döntéseit meghoznia, amelyet és amelynek megalkotási módját Európától az Egyesült Államokon keresztül a nemzetközi szervezetekig mindenki bírálja. Egy olyan alaptörvény alapján kell meghoznia a döntéseit, amellyel kapcso latban a Velencei Bizottság, amelynek egyébként az Alkotmánybíróság elnöke egyben alelnöke, súlyos tartalmi kritikát fogalmazott meg, s részben, aminek elfogadása miatt az Európa Tanács monitoringeljárást fontolgat Magyarországgal szemben. Erre az Európai Unió tagállamainak esetében még soha nem volt példa. (Dr. Rétvári Bence: Ausztria esetleg?) Mindezt, tisztelt Országgyűlés, egy olyan testületben kell megtenni, amiben a hatalomkoncentráció jegyében a jelölési eljárások megváltoztatásával hat, politikailag elkötelezett, több esetben oda nem való embert delegált a Fidesz. S megjegyzem, hogy amíg lesz a Fidesznek egyharmada legalább az Országgyűlésben, addig ezeknek az embereknek az elmozdítását mandátumuk lejárta után is meg tudja akadályozni. Lehetne még ha sonló példákat említeni. Mindezek után azonban szinte feleslegessé válik a törvény elemzése. Lehet természetesen, csak éppen nem érdemes. Ha rossz az alap, tisztelt Országgyűlés, akkor szinte mindegy, hogy milyen a felépítmény. Ha rossz az alaptörvény, akk or teljesen mindegy, hogy a sarkalatos törvények egyébként miként épülnek majd rá egy elfogadhatatlan, silány minőségű, vállalhatatlan alaptörvényre. (15.10) Ezért azt tudom csak mondani, hogy őszintén sajnálom az elnök urat, és őszintén sajnálom, hangsúly ozom, a több mint egy éve megválasztott kollégáit, hogy nap mint nap az általam elmondottakkal kell majd szembesülniük. Komoly szakembereknek ez megalázó lesz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Balczó Zoltán k épviselő úr, az Országgyűlés alelnöke következik rendes felszólalásra. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy itt a hatodik órában már mindenki azt vá rja, hogy mindent elmondtunk, érjünk a végére, főleg ha egy nem jogász, laikus képviselő szól hozzá, de mégis kérem, hogy hallgassanak meg. Eddig levezető elnöki minőségemben passzívan vettem részt ebben a vitában. Amiről szólni akarok, az megfelel Salamon elnök úr azon követelményének, hogy amiről azért beszélhetünk, ez a bizonyos 1600 ügynek a kérdése, hogy mi lesz vele 2012. január 1je után, és azt is mondta, hogy érti, hogy az alkotmányról is beszélünk, amennyiben ez ezzel összefüggésben van. Nos, amir ől én beszélni akarok, egy példa az 1600ból egy ügyre, amely egy ügyben én fordultam az Alkotmánybírósághoz idén március 25én. Az ügy szorosan érinti a mi belső működésünket, a Házszabályt, és természetesen én bízom benne, hogy van még remény, hogy ez 20 12. január 1jéig eldöntésre kerül, de ha nem, akkor ez az ügy, majd elmondom, milyen politikai okok miatt, oda többé nem kerülhet.
