Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1335 köztársasági eln ök ezt a fölötti kontrollt az Alkotmánybíróságnak ebben a formájában, ahogy azt szerettük volna, nem gyakorolhatja. Az alkotmánybírósági törvény másik figyelemre méltó eleme, változást jelentő elem, hogy a népszavazásokkal kapcsolatos jogorvoslati jogkör á tkerül a javaslat szerint a Kúriához, és ez elkerül az Alkotmánybíróságtól. (14.50) Ezen érdemes egy kicsit elgondolkodni, és körbejárni ezt a kérdést. Egy biztos: ez a rendszer rossz volt, ahogy eddig működött, de azért nem az a megoldás szerintünk, hogy még rosszabbá kell tenni, és különösen nem úgy, hogy a népszavazáshoz való fordulást, a népszavazás alkalmazásának a lehetőségét is, mint emlékszünk, azért nem árt, ha az ország nyilvánossága emlékezetébe idézi, hogy a január 1jétől hatályba lépő alaptörv ény kőkeményen megszigorította a népszavazás kezdeményezésének lehetőségét, felemelve az érvényességi, eredményességi küszöböt 25 százalékról 50 százalékra. Azzal, hogy most átkerül a Kúriához a jogorvoslati jogkör, nem mondom, hogy szükségképpen megborul a népszavazási kezdeményezések jogorvoslati rendszerének törvényessége, de úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság alkalmasabb lenne ebben a felbővített összetételében, kis tanácsokban eljárva, hogy ezt a munkát elvégezze. Már csak azért is, mert a judikatú rát viszont ők termelték ki, az alkotmánybírósági joggyakorlatról van szó. Tehát most olyan bíráknak kell, olyan legfelsőbb bírósági bíráknak kell majd népszavazáskezdeményezési ügyekben eljárni, akik számára ez egy teljesen új jogterület, tehát ez ilyen értelemben nem tekinthető szerencsésnek. Végül, de nem utolsósorban azért azt az egész problémakört még egyszer járjuk körbe, hogy az Alkotmánybíróság jogviszonya vagy lehetőségei hogyan viszonyulnak az Európai Unió val szemben. Erre megint sajnos fel kell hívnom a figyelmet, hogy az Európai Unióhoz való erőltetett csatlakozásunk kivitelezése miatt, amelybe a Fidesz, MSZP közös akarattal tolta be az országot elfogadhatatlan, elviselhetetlen feltételekkel, amelyeknek l evét a mai napig is isszuk... - hála istennek, legalább az euróövezet tagjaivá nem váltunk, mert akkor aztán még nagyobb lenne, szerintem, a baj. De egy a lényeg, hogy elsődlegessége van az európai joganyagnak a magyar joganyaggal szemben. Ezt jó, ha magun k előtt tartjuk. Ez nem jó, csak sajnos ez egy szomorú tény. A magyar nemzet szuverenitását egyszerűen bekorlátozza ez a tény, és ez számunkra elfogadhatatlan, ezzel szembe kell menni, és éppen ezért hosszú távon mindenképpen abba az irányba kell az egész magyar alkotmányos rendszert elmozdítani, hogy ez a fajta szuverenitáskorlátozás ne érvényesülhessen, mert ez az egyébként is összeomlófélben levő európai intézményrendszer majdani romjai alól kimenekítene minket álláspontunk szerint. Arról is persze beszé lni kell, hogy éppen egy törvényellenesen megbuktatott népszavazási kezdeményezés akadályozta volna meg a magyar termőföldnek a tőkejavak szabad áramlása közé sorolását 2003ban. Akkor az Országos Választási Bizottság, illetve az eljárási rendben Alkotmány bíróság törvényellenes módon járt el, és így nem vált lehetővé, hogy még a csatlakozás előtt megtarthassuk a népszavazást arról, hogy a magyar termőföld nem tőke, hanem igenis egy nemzeti vagyon, egy nemzeti kincs, amit nem lehet feláldozni a csatlakozás o ltárán. Sajnos ez, mint láttuk, bekövetkezett, bár itt még nem késő megtenni a megfelelő lépéseket. Összességében tehát a vezérszónoki beszédekben is, illetve a Gyüre Csaba képviselőtársam által is elmondottak szellemében a legkiemeltebb és legkomolyabb pr oblémának azt tartjuk, ennek a bizonyos 1600 elbírálatlan, utólagos normakontroll iránti beadványnak a megsemmisítését, kukába dobását nem tudjuk elfogadni, a magyar jogállamiság döntő mértékű megborulását és további erodálását eredményezné. A javaslatunka t előterjesztettük, kérjük, hogy ezt a módosító javaslatot támogassák, amelynek a lényege az, hogy három hónapon vagy 90 napon belül legyen lehetősége a beadványozónak arra, hogy átkonvertálhassa az alkotmánysértést az új alaptörvényre.
