Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1336 Őrizzük meg, és fut tassuk ki ezeket a folyamatban levő kérelmeket, mert az ezekben foglalt alkotmánysértések döntő többsége fenn fog maradni az alaptörvény hatálybalépését követően is, mert az állítottakkal ellentétben, ahogy mondtam, nem történt radikális rendszerváltás. Az majd akkor fog történni, ha a Jobbik Magyarországért Mozgalom kormányra kerül, addig viszont ilyen köztes művekkel kell foglalkoznunk. Igenis, rengeteg normát, rengeteg joganyagot átvett ebből az ideiglenes, alaptörvénynek, alkotmánynak sem nevezhető jele nleg hatályos szövegből az alaptörvény. Éppen ezért a jogsértések át fognak ívelni az új időszakba is. Olyan súlyosságú beadványok szerepelnek itt elbírálás alatt, amelyek viszont az emberek alapvető politikai szabadságjogait is éppúgy érintik, mint a szoc iális jogait. Márpedig, ha ezek a jogsértések fennmaradnak, akkor semmilyen formában nem beszélhetünk rendszerváltásról, illetve az önök által sokszor állított fülkeforradalom is igazából meglehetősen kérdőjelessé válik, bár már mintha nem is nagyon emlege tnék annyira. Úgyhogy ennek szellemében kérem, hogy támogassák a módosító javaslatainkat, és ebben az esetben, ha támogatják, akkor tudjuk mi is a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Most mega dom a szót kétperces időkeretben Salamon László képviselő úrnak, előterjesztői minőségében. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Csak nagyon röviden, GaudiNagy Tamás képviselőtársam felvetett egy valóban nagyon érdekes szakmai kérdést, ami szeri ntem is idetartozik. Jelesül: mi lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalásaival? A személyes meggyőződésemet tudom elmondani és választ adni a kérdésre. Úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalásai mutatis mutandis érvényben maradnak. Vagyis az új a lkotmány keretei között értelmezhető alkotmánybírósági állásfoglalások továbbra is érvényesek lesznek. Úgy gondolom ugyanis, hogy a történeti alkotmány vívmányai szerinti alkotmányértelmezésnek kifejezetten ez felel meg. Hisz mi is a történeti alkotmánynak talán a legfontosabb jellemzője? Az, úgy fogalmaznám meg, hogy a jog változásában tudjuk értelmezni a múltban keletkezett jogot. A történeti alkotmány egy organikus alkotmányfejlődés, ezt jelenti. Nagyon sokan félremagyarázzák, a történeti alkotmány támad ói nem értik, vagy nem akarják érteni a lényegét. A lényeg valóban ez az organikus fejlődés, a folyton változás, a korábbi szabályoknak az új szabályokhoz való igazodása és együttélése. Ez tehát számomra világossá teszi az alkotmánybírósági határozatok sor sát. Egy példát nagyon röviden hadd mondjak, képviselőtársam. Az Alkotmánybíróság számtalan vagy legalábbis nagyszámú határozatában kifejtette, hogy a jogegyenlőséget az olyan diszkrimináció sérti, amely diszkrimináció mögött az emberi méltóság sérelme van , és azt is kimondja, hogy minden indokolatlan és szükségtelen megkülönböztetés az emberi méltóság sérelmét jelenti. Miért ne lehetne ezt ugyanígy értelmezni az új alkotmány keretei között? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Azért , mert más a törvény szerkezete, az nem teszi szükségessé, mondjuk, ennek az alkotmánybírósági állásfoglalásnak a megkérdőjelezését. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót szintén kétperces időkeretben Ré tvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Ha már így megszólított a képviselő úr, akkor csak röviden válaszolnék a felvetésére.
