Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
1334 az egész elfuserált rendszerváltáshoz is hozzájárultak, talán a kárpótlás megfúrása az egyik, amit említhetnénk, mint legfontosabb ilyen, vagy a Zétényi – Takácstörvénynek a megakasztása vagy alkotmányellenessé nyilvánítása. De ettől függetlenül azért felhalmozódott több tízezer olyan alkotmánybírósági döntés, amelyek azért egy erős, stabil keretet adtak az elmúlt időszakban, és természetesen nem akarom ezzel abszolutizálni a ’89es alkotmánynak a jelentőségét, hiszen mint tudjuk, az v alóban ideiglenes volt, és bizonyos mértékben egy politikai kompromisszumot tükrözött az elfuserált rendszerváltás időszakában, azonban mégis a mindennapi életben tudott olyan segítséget vagy biztonságot adni, ami viszont most zárójelbe kerülhet, vagy lega lábbis kérdőjel kerül ezen határozatok mögé. Tehát ez egy döntő kérdés. Pokol Béla, még amikor nem volt alkotmánybíró, ő is ebben a kérdésben állást foglalt, emlékezetem szerint, és ő elég markánsan azt mondta, hogy gyakorlatilag ezek nem lesznek alkalmazh atóak, tehát az Alkotmánybíróság eddigi joggyakorlata tulajdonképpen zárójelbe kerül, függetlenül attól egyébként, hogy azért, ha szövegelemzést végzünk, márpedig mi végeztünk még az alkotmányvita kapcsán, hiszen valóban helyesen mondták fideszes képviselő társaim, mi részt vettünk az alaptörvénnyel kapcsolatos vitában, és azt találtuk, hogy azért egy közel 80 százalékos a szövegi átfedettség a jelenleg hatályos alkotmány és az alaptörvény között, tehát magyarul, többségben vannak azok a normák, amelyeknél a z alkotmánybírósági határozatok kibontó jellege vagy tartalma ott van mint támogató elem. Itt ezért döntő jelentőségű azt pontosan tudni, hogy mi vár a polgárokra, mi vár az állampolgárok millióira, hiszen egyrészt azt sem tudták, hogy alkotmányozásról les z szó, amikor a választásra készültek vagy választottak, és a fülke magányában megvívták a forradalmukat, illetve azt sem tudták, hogy az alkotmánybírósági törvényt is változtatni fogja a kormánytöbbség, és azt sem tudták, hogy oly módon kívánja változtatn i többek között, hogy a folyamatban levő összes utólagos normakontroll iránti beadványt kukába kívánják dobni. Alkotmányjogi panasszá átminősítenék ugyan, de az szerintünk sokkal csökevényesebb és sokkal szűkebb megoldás, a beadványok döntő többsége el fog veszni, ebben biztosak lehetünk, sajnos. Tehát magyarul erre mindenképpen választ várnék, most már akkor nem Répássy Róbert államtitkár úrtól, hanem akkor Rétvári Bence államtitkár úrtól, akivel időközben helyet cseréltek. A másik kérdés, ami viszont felv etődhet a törvényjavaslattal kapcsolatban, azt itt már többször körbejárták képviselőtársaim, a képviseleti kényszer, illetve a joghoz való hozzájutás dilemmája. Ebben határozottan azt az álláspontot képviseljük, hogy érdemes volna azért az alkotmánybírósá gi beadványozás körében a nép ügyvédje szolgáltatást vagy a nép ügyvédje rendszert kiterjeszteni erre a lehetőségre is. Magyarul, az alkotmányjogi panaszt előterjeszthessék a nép ügyvédje segítségével is a rászorultak, hiszen általában végső kétségbeesésbe került, akár létalapjukat is megingató közigazgatási határozatok születnek akár egy lakás elvesztése vagy valamely vagyon elvesztése kapcsán, ahol egy alkotmányellenes jogszabály hivatkozási pont, mondjuk, és ebben az esetben ők nyilván nincsenek abban a helyzetben az ügyvédkényszer miatt, amit a törvény megteremt, hogy képviselethez, szakszerű képviselethez jussanak. Emiatt nyilván a beadványuk visszautasításra fog kerülni, ha ők ott a konyhakredencen írják meg, mondjuk, a beadványt, és nem szakszerű segí tséggel. Tehát én ezúton is kérem a kormánytöbbségtől, hogy legyen nyitott erre a javaslatra, vagy ha eleve nyitott kapuk vannak, akkor meg jelezze, hogy akkor azt nem kell döngetni. Továbblépve, az alkotmánybírósági törvény egyik fontos dilemmája és hiány ossága a köztársasági elnökkel kapcsolatos hatáskör és feladatkör, ami úgy érzem, sokkal több is lehetett volna, hiszen az alaptörvény már eleve itt is bekorlátozza a mozgásteret, nyilván ebben nincs vita, tehát például jó lett volna, ha a köztársasági eln ök megkapta volna az egyértelmű feloszlatási lehetőségét az Országgyűlésnek akkor, ha fennforognak annak a törvényi feltételei, tehát olyan zavar, zavart helyzet van, vagy olyan exlex állapot, ami már nem oldható fel másként, viszont így a
