Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BALLA GYÖRGY (Fidesz):
1320 ez az alkotmány, hogy a magyar állampolgárok ezt az alkotmányos rendet szerették. Például szerették benne az Alkotmánybíróságot is (Dr. Répássy Róbert közbesz ól.) , ugyanis az Alkotmánybíróság volt idáig az az intézmény, amelyben szinte minden magyar állampolgár bízott. (Dr. Répássy Róbert: A Kádárrendszer is legitim volt!) Nem, a Kádárrendszert nem szerették az emberek. A ’89es alkotmányos rendet szerették, ezt onnan lehet tudni, hogy amikor a magukhoz igencsak közel álló Nézőpont Intézet megkérdezte az embereket, hogy kelle új alkotmány, akkor azt mondták, hogy nem. Az Alkotmánybíróságban pedig a magyar lakosság 80 százaléka bízott. És tudjá k, mikor alakult ki a nagy bizalom az Alkotmánybíróság mellett? Akkor, amikor ’95ben az Alkotmánybíróság elkaszálta a Bokroscsomagot. Az az Alkotmánybíróság, ami most van, a szociális biztonságra hivatkozva nem szüntethetné meg egyébként az önök megszorí tó intézkedéseit sem. Akkor gondolták azt az emberek, hogy az alkotmányos intézmények és az Alkotmánybíróság az ő pártjukon áll, és ezért bíztak ebben az alkotmányban (Babák Mihály közbeszól.) és ebben az alkotmányos rendszerben, és ezért a legitimitása a ’89ben kialakult, jogállami forradalom által létrehozott politikai intézményrendszernek igenis megvolt, mint ahogy nincs meg annak a legitimitása, hogy önök ezt lerombolják. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zolt án) : Szintén kétperces felszólalásra megadom a szót Schiffer Andrásnak, az LMP képviselőjének. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Egyrészt kapcsolódnék Karácsony, illetve Simon képviselőtársaimhoz: az a helyzet, hogy amikor önök nagy büszkén el döntött tényként mutogatnak az alaptörvényre, arról felejtenek el számot adni, hogy a választási kampányban mire kértek, illetve mire kaptak felhatalmazást. Új alkotmányra, az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítésére önök nem kértek, nem kaptak felhatalmaz ást, nem erről volt szó a 2010es választási kampányban. Ami pedig Babák képviselőtársamat illeti - bár örömmel látom, hogy már idetelepedett, úgyhogy akkor lehet, hogy a bekiabálásaival sem fog megzavarni , teljesen jogos kérdéseket feszeget. A kérdésem pusztán csak annyi (Babák Mihály: Nem vettél részt az alkotmányozásban!) : az új alaptörvény (Babák Mihály: Kizártad magad!) , illetve a most elkészülő új alkotmánybírósági intézmény lehetőséget fog teremteni arra, hogy például a régi állambiztonsági aktákat nyilvánosságra hozzuk? Mi ebben partnerek leszünk. Babák Képviselőtársam! Ez az alaptörvény és ez az Alkotmánybíróság meg fogja védeni Magyarországot attól, hogy az alapvető javakat ne herdálja szét egy kormány? Megvédi a közszolgáltatásokat ez az új alap törvény, megvédi a szociális jogokat ez az új alaptörvény, illetve az új Alkotmánybíróság? Nem védi meg. Az alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróság továbbra sem fog védelmet adni az alapvető javak, az alapvető közszolgáltatások tekintetében. És ha itt azt hiányolják, hogy magához a törvényjavaslathoz ellenzéki oldalról nem szóltunk hozzá, akkor azért én két dolgot szeretnék felhangosítani: mi a véleményük arról, hogy egy országgyűlési képviselő beülhet az Alkotmánybíróságba? Mi benyújtottunk ezzel kapcsola tban módosító javaslatot. Világítsák már meg a dogmatikai indokait annak, hogy miért kell megengedni, hogy egy országgyűlési képviselőből alkotmánybíró legyen, illetve meséljék már el azt, szintén az elméleti, szakmai indokait annak, hogy a folyamatban lév ő ügyeket miért kell kukába dobni december 31én. Erre várnék választ a Fidesz képviselőitől, illetve az államtitkár úrtól. Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A válaszadásra feltehetőleg vállalkozik Balla György, a Fidesz k épviselője. Öné a szó. BALLA GYÖRGY (Fidesz) :
