Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1292 követelménynek nem felel meg ez a törvényjavaslat, annak ellenére egyébként, hogy nagyon sok pozitív és jó elemet tartalmaz. Tehát - a jegyzőkönyv kedvéért - tényleg e l kell mondani, osztva Staudt Gábor képviselőtársam felvetését, hogy nagyon helyes volt, hogy eleve ez a sarkalatos törvény nem azzal a gépezettel készül majd el, ahogy az eddigi törvények az elmúlt egy évben vagy egy és negyed évben, amikor lényegében elő zetes egyeztetés nélkül, képviselői indítványokkal, kizárva az előzetes szakmai vita és egyeztetés lehetőségét; tehát mindenképpen előrelépésnek tartjuk, és valóban szeretnénk, ha ez általános gyakorlattá válna. Lehetőségünk nyílott arra, hogy a Jobbik kép viselőcsoportja is megtegye észrevételeit, ezt meg is tettük, és nagyon nagy örömünkre szolgált, amikor két héttel ezelőtt bizottsági ülésen, az alkotmányügyi bizottság ülésén mind az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay elnök úr, illetve Salamon László elnök úr is végül is megdicsérte ezeket a javaslatokat. Akkor azért bíztunk benne, hogy ezek azért szinte teljes mértékben majd beépülnek a javaslatba. Ezek közül körülbelül 78 elem be is épült, ezekre már utalt képviselőtársam, Staudt Gábor, főleg itt a szöve gezés, nehézkesség, technikai megfogalmazások terén, mondjuk, okleveles jogász hivatkozás szerepel, tehát olyanok, amelyek valóban nem feleltek meg a törvényi előírásoknak. De sajnos ez a munka nem sikerült teljes mértékben, ez a bizonyos szövegtisztító jo gtechnikai szövegezés, még nem tartalmi részről beszélek, hiszen mondjuk, sikerült például a 38. § (2) bekezdésében egy önhivatkozást megalkotni, hiszen a 38. § (2) bekezdése az alaptörvény értelmezése kapcsán saját magára utal mint (2) bekezdésre, tehát e z jogi nonszensz, mint tudjuk, ezt nyilván majd helyre kell igazítani. De nem ez a legnagyobb baj ezzel a törvényjavaslattal. Mindenképpen azt kell mondani, hogy a magyar alkotmányosság történetében az elmúlt 20 év egyik legnagyobb kérdése, hogy valóban mi lyen irányba megy el ez a törvény, biztosítjae az Alkotmánybíróság kontrollszerepét, vagy pedig azt szűkíti. Egyértelműen az utóbbi a válasz, tehát szerintünk szűkíti, annak ellenére, hogy valóban az alkotmányjogi panasz intézménye kibővülve emelődik be. De azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű, hogy az utólagos normakontroll kizárása vagy legalábbis leszűkítése, a jelenlegi ügyek lényegében kukába dobása elfogadhatatlan. Nézzük azonban részletesen a szabályokat, hogy mi is a problémánk! Mindenképpen elős zör az alaptörvény rendelkezéseit kell egy kicsit felidéznünk, hiszen az alaptörvény kapcsán már lefolytak kemény viták ebben a Házban, és most ezt nyilván nem kívánjuk megismételni, de mi továbbra is azt gondoljuk, hogy abszolút téves út az, hogy az utóla gos normakontroll, ami az egyik legerősebb, legjobban nyitott, az actio popularis intézménye a legjobban nyitva álló intézmény mindenki számára, ez megszűnt, tehát jelenleg az országgyűlési képviselők egynegyede, illetve az alapjogi biztos, illetve a kormá ny kezébe adja ezt a lehetőséget. És azzal, hogy így leszűkült ez a kontroll, és ráadásul a köztársasági elnöki intézményt jelenleg betöltő Schmitt Pál sem tűnik annyira elszántnak az alapjogok védelmezésében, mint ahogy az elvárható lenne, ezért tényleg m inden figyelő tekintet arra szegeződik, hogy mi lesz ez a normaszöveg, amely alapján ez a 15 alkotmánybíró a munkáját folytatja, akik eddig valóban, azt gondolom, nem bizonyítottak rosszul. (11.50) Tehát bízunk benne, hogy ezt a fajta elkötelezettséget tud juk majd tapasztalni a jövőben is. Az utólagos normakontroll intézményének leszűkítése, tehát mind tartalmi szempontból, hogy csak költségvetési vonzatú törvények esetében, bizonyos alapjogok sérelme alapján válik lehetővé csupán a normakontroll, illetve e gyáltalán leszűkült az indítványozói kör, ezért felvetődik valóban a legelementárisabb kérdés, amire már a kisebbségi vélemény ismertetésekor hivatkoztam: mi lesz a folyamatban levő 1600 üggyel? Szerintünk ez a magyar alkotmányosság és a jogállamiság legfu ndamentálisabb kérdése. Erre egyetlen határozott választ tudunk csak elfogadni, mégpedig azt, hogy folyamatban levő ügyeket nem érinthet az alkotmánymódosítás, az új alaptörvény. Igenis, meg kell teremteni és
