Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1293 biztosítani kell annak a lehetőségét - ahogy má r elmondtam a kisebbségi vélemény ismertetése során, és majd később még a módosító javaslatról Gyüre Csaba képviselőtársam is fog beszélni , hogy a benyújtott, folyamatban levő beadványok beadványozói érdeksérelem bizonyítása nélkül, tehát nem alkotmányjo gi panasz formájában, hanem lényegében utólagos normakontroll formájában tudják fönntartani kérelmüket, csupán annyiban változtatva, hogy hozzáigazítják az alkotmánysértést az új alaptörvény szövegéhez. Ha esetleg az alaptörvény orvosolta a problémát, és o lyan szövegezéssel került elfogadásra, ami már nem teremt alkotmánysértést, akkor megoldódott a probléma, ha pedig talál ilyet a beadványozó, akkor igenis, azt el kell bírálni, függetlenül attól, hogy hihetetlenül nagy számú ügyről van szó. Viszont olyan f undamentális kérdésekről is szó van, mint például Baka András büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatos beadványa a kiemelt ügyekkel kapcsolatban, amely jelenleg is egy elbírálás alatt álló ügy. Hogy most ez elbírálásra kerül vagy sem, elnök úr meg nyugtatott minket, hogy talán ez elbírálásra kerül, de tele van a padlás vagy a raktár ilyen jellegű ügyekkel, ennél még inkább húsba vágó kérdésekkel is. Tehát azt gondolom, hogy rendkívül méltánytalan és a jogállamiság szempontjából egy botrányos megoldá s az, hogy ezek a kérelmek, ezek az ügyek egyszerűen eltűnnek a süllyesztőben. Nézzünk meg további elemeket a törvényjavaslatban, melyek azok például, amelyek szimpatikusnak is tekinthetők. Az alkotmányértelmezésnél én külön felhívom a figyelmet arra, ami Lamperth Mónikának nem tetszett, nekünk viszont tetszik, a történeti alkotmányra való hivatkozás már megjelenik az alaptörvényben, bár nem eléggé. Szerintünk is nem történt áttörés a teljes körű jogfolytonosság helyreállításában, de mégis az Alapvetések fe jezet R. cikk (3) bekezdésében egy nagyon fontos lehetőséget kapott az Alkotmánybíróság. Mégpedig azt, hogy a történeti alkotmány vívmányainak a figyelembevételével is kell hogy értelmezze az alaptörvényt, ami egyszerűen megnyitja azt a lehetőséget, hogy a joggyakorlatban az Alkotmánybíróság tulajdonképpen megteremtse, létrehozza a folytonosságot jogrendünkben, amit igenis durván, erőszakosan megszakított a ’45 utáni kommunista diktatúra időszaka, és amely tulajdonképpen ezzel a rendszerváltozásnak nevezett furcsa folyamattal nem állt igazából helyre. Tehát ebben egy óriási felelőssége van az Alkotmánybíróságnak, én buzdítom erre, hogy ebbe az irányba mozduljanak el. Különösen fontos kérdés, és erre nem kaptunk választ a törvényjavaslatból, majd kérem államt itkár urat, hogy mindenképpen tegye egyértelművé, hogy mi lesz a sorsa az alkotmánybírósági judikatúrának. Gyakorlatilag mutogattam itt ezt a vaskos könyvet, amelynek másik kötete is van, meg nyilván több tízezer alkotmánybírósági döntés született, amely t ulajdonképpen a magyar jogrendben mint figyelembe veendő, alkalmazandó jogforrás szerepel a bírósági gyakorlatban, jogérvényesítésben. Tehát nagyon fontos lenne tudni, hogy mi az az egyértelmű válasz, tehát hogyan kell kezelnünk és viszonyulnunk azokhoz a korábban megszületett alkotmánybírósági határozatokhoz, amelyek bizonyos alapvető jogokat megvédtek, kibővítettek, akár a gyülekezési jogra gondolok, például ilyen a bizonyos Buktaeset után megszületett 78/2008as alkotmánybírósági határozat, de tucatnyit , ezret ilyet lehetne mondani. Nem látjuk jelen ennek a garanciáját. Fontos része a törvénynek, hogy valóban ügyvédkényszert teremt ugyan, ami egyébként, most nyilván ügyvédként nyilatkozom erről, de azt mondom, hogy valóban garanciálisan segítheti a jogér vényesítését, viszont biztosítja a javaslat azt, hogy jogvédő szervezetek is eljárhatnak képviselőként. Ez nagyon fontos, főleg az alkotmányjogi panaszoknál. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Lejárt az időm, igen, mert a 15 perce t néztem automatikusan. A további mondanivalómat akkor majd rendes felszólalás formájában teszem meg. Zárásul annyit tudok összefoglalásul mondani, hogy a fent említett, elmondott okok alapján jelenleg nem tudjuk támogatni a javaslatot, de bízunk benne, ho gy módosítási javaslatainkkal, amelyeket már részben vagy egészben beterjesztettünk, támogathatóvá válik a törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
