Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1280 Az előterjesztő alkotmányügyi bizottság nevében dr. S alamon László elnök úr részletesen beszélt a javaslat előkészítése kapcsán a bizottság részéről kifejtett tevékenységről, azonban én is szeretném elmondani, hogy az elnök úr és a bizottság munkatársainak erőfeszítései révén a bizottság egy alaposan kidolgo zott, szakmailag széles körben egyeztetett törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. Az elkészült javaslattervezetet ugyanis a bizottság eljuttatta valamennyi képviselőcsoport, valamint az Alkotmánybíróság és a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszt érium részére is véleményezésre. A képviselőcsoportoktól és mindenekelőtt az Alkotmánybíróság elnökétől kapott észrevételeket a bizottság megvitatta, és igyekezett azokat a legnagyobb mértékben figyelembe venni. Mindezen álláspontok ismeretében készült el az Alkotmánybíróság, valamint a kormány szakértőinek bevonásával az a szövegszerű javaslat, amelynek benyújtásáról a bizottság az október 3ai ülésén határozott. Az alaptörvény elfogadásával már tavasszal meghatároztuk azokat az alkotmányos kereteket, amel yeket az egyes sarkalatos törvényeknek, köztük az Alkotmánybíróságról szólónak is ki kell tölteni. Mivel ezek tekintetében az alaptörvény elfogadásával nem volt egyetértés a pártok között, ezért várható, hogy ezen javaslat tárgyalásakor is szóba kerülnek m ajd az eltérő koncepcionális elképzelésekből fakadó nézetkülönbségek. Ugyanakkor emlékeztetem önöket, hogy az alaptörvény vonatkozásában - idézőjelben - res iudicatáról beszélhetünk, az Alkotmánybíróságról szóló törvény parlamenti vitája során a javaslat r endelkezése alaptörvénnyel való összhangjának szükségessége nem kerülhető és nem kérdőjelezhető meg. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatról általánosságban azt mondhatom, hogy egyfelől törekszik az Alkotmánybíróságra vonatkozó hatályos szabályozásból a korábban bevált jogi megoldások - adott esetben kisebb pontosításokkal történő - hasznosítására, valamint az elmúlt húsz év és kedvezőtlen tapasztalatainak kijavítására, másfelől pedig biztosítja az Alkotmánybírósággal szemben az alaptörvénnyel kapcsolat ban támasztott újabb követelmények szabályozását. Az első esetkörben említhetjük például az Alkotmánybíróság szervezetére, a bírák megválasztására, a jogállásukra vonatkozó szabályokat, amelyek lényegi változásokat nem tartalmaznak a hatályos szabályozásho z képest. A második csoportba sorolom azokat a változásokat, amelyek a hatályos alkotmánybírósági törvényben meglévő anomáliákból levont konzekvenciákat rögzítik, mint például az Alkotmánybíróság székhelyének kérdése, amit indokolt a valós helyzethez igazí tani, és Esztergom helyett Budapestet megjelölni. A legfontosabb változások azonban az alaptörvényben rögzített, részben új hatásköröket tartalmazó rendelkezések, valamint az ezek nyomán szükséges új eljárások szabályozására vonatkoznak, mint például az eg yedi ügyben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközésének vizsgálata. Most, ha megengedik, kicsit részletesebben is szólnék a törvényjavaslat tartalmáról. A javaslat az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően olyan hatásköröket állapít meg az Al kotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvényellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó, alaptörvényellenes jogszabály által okozott jogsérelemnek a kiküszöbölését. A kezdeményezői kör meghatározásánál a hatékony alkotmánybírósági működés szempontjának is érvényesülnie kell. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt. Előbbieket az előzetes normakontrollra, utóbbiakat az utólagos konkrét normakontrollra és az alkotmányjogi panaszra vonatkozó szabályok rögzítik. A javaslat ezenkívül meghatározott kezdeményezői kör számára olyan esetekben is lehetővé teszi a jogszabály a laptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be, de az utólagos absztrakt normakontrollnak ez az egyik jelentősége. (10.50) Az előzetes és utólagos normakontroll kez deményezőinek körét maga az alaptörvény határozza meg. Ez az előzetes tekintetében a hatályos szabályozáshoz képest bővebb, az utólagos normakontroll tekintetében pedig egy szűkebb kört jelent. Az utóbbi, gyakorlati megfontolások
