Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1281 alapján született döntés a z Alkotmánybíróság működésének felgyorsítását, az utólagos normakontrolleljárások ésszerű időn belüli lezárását szolgálja. A javaslat az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panaszeljárás keretében az egyedi ügyben alkalma zott jogszabály - mint általánosan kötelező hatalmi döntés - alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja. Ez a rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára egy olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb alkotmányos jogsérelmek esetén lehetőséget ad az alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára. Az alaptörvény 24 . cikk (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskör, vagyis a jogszabályok bírói kezdeményezésre történő felülvizsgálata kapcsán fontos az alkalmazási tilalom szabályozása egyrészt az indítvány tárgya, másrészt a jogkövetkezmények tekintetében. Eszerint bíró nemcsak a jogszabály megsemmisítése érdekében fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de a már elbírált alkotmányellenes jogszabályon alapuló eljárás esetén, pusztán alkalmazási tilalmat kérve is előterjeszthet indítványt, ha azt a testület már nem mondta ki a megsemmisítő határozatában. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata tekintetében bevezetésre kerülő változásokat az Országgyűléshez már benyújtott, a népszavazásról szóló T/3479. számú törvényjavaslathoz kell igazítan i. Mivel az említett jogszabály a Kúriára telepíti az Országos Választási Bizottság döntéseivel szembeni kifogás felülvizsgálatát, az Alkotmánybíróság eljárása az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint a kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelé sét elutasító határozata alapján az elrendelés vagy a megtagadás alaptörvénnyel való összhangjának és törvényességének felülvizsgálatára korlátozódik. A javaslat az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások és jogkövetkezmények között rend elkezik a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására vonatkozó szabályokról is. Az alaptörvény a hatályos alkotmánynál is szűkszavúbban, kizárólag a megfosztási eljárás megindításának kérdését szabályozza részletesen. A közjogi felelősség megállapít ásában célszerű az úgynevezett impeachment eljárás alkalmazása, azaz a büntetőfelelősség megállapítása a cselekmény elkövetésének kimondása nélkül, pusztán a bizalomvesztés, a feddhetetlenség elvesztése miatt, a közjogi tisztségre való méltatlanság okán tö rténő tisztségvesztés lehetősége, amely után a tisztségtől megfosztott személy a továbbiakban adott esetben rendes büntetőbíróság előtt felelhet. Mint említettem, számos, ellenzéki oldalról érkező észrevétel bekerült a javaslat szövegébe. A hatáskörök teki ntetében ilyen az alaptörvény értelmezése. Mivel azonban az alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján sarkalatos törvény további feladat- és hatáskört állapíthat meg az Alkotmánybíróság számára, erről itt célszerű rendelkezni. Indokolt azonban, a hatályos szabályozáshoz hasonlóan az eljárás kezdeményezésére a jogosultak egy szűkebb körét meghatározni. Ez a javaslat szerint az Országgyűlést vagy annak állandó bizottságát, a köztársasági elnököt, illetve a kormányt jelenti. A kieg yensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos elsődleges országgyűlési felelősségre tekintettel a javaslat meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket, amelyekben az Alkotmánybíróság e gyes eljárásaiban csak meghatározott szempontokra tekintettel végezhet felülvizsgálatot. Az alaptörvény a testület létszámát megnövelte. A cél az, hogy a javaslat olyan szervezeti, működési, eljárási kereteket teremtsen, amelyekben a nagyobb létszám előnye i érvényesülnek. A testület összetételének meghatározása garanciális kérdés bármely hatáskör gyakorlása során, egyúttal a megfelelő működés záloga is. Az általános tapasztalat európai szinten az, hogy a bíróságok túlterheltségét vagy újabb bírósági szintek beépítésével, vagy az adott testületen belül két- vagy többszintű fórumrendszerrel próbálják megoldani. A 15 bíróból álló teljes ülésen a döntéshozatal nyilvánvalóan lelassul, ezért szükséges a
