Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1278 kormánypártok pedig egységesen támogatták a javaslatot, úgy gondoljuk, az új al aptörvényben lefektetett célok elérésére maximálisan alkalmas. Azt reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az eddig betöltött szerepe mellett az alkotmányjogi panasz bevezetésével egy olyan új lehetőséget kap, hogy most már nemcsak a törvényhozás felett mondhat ítéletet, hanem a bírói igazságszolgáltatási ítélkezésre is hatással lehet döntéseivel. Erre a törvénytervezetet maximálisan alkalmasnak tartjuk, ezért a bizottságban támogattuk. Köszönöm. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Most megadom a szót GaudiNagy Tamásnak, ak i a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. DR. GAUDINAGY TAMÁS , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Nem látom az Alkotmánybíróság elnöké t, hogy itt vane a teremben, de remélem, hallja szavaimat, illetve az alkotmányügyi bizottság elnökét sem látom, őt is üdvözöltem volna, ha itt lenne, illetve a kormány képviselőjét és a képviselő urakat és hölgyeket. Az emberi jogi bizottságban megfogalm azott kisebbségi véleményem rövid lényegét úgy tudnám most összefoglalni, hogy számunkra elfogadhatatlan az, hogy a folyamatban lévő 1600 el nem bírált, utólagos normakontroll címén benyújtott kérelmet december 31ét követően másnap, egyszerűen fogalmazva, a kukába dobják, bedarálják. Ez számunkra elfogadhatatlan, noha az előterjesztő elmondta azt, hogy alkotmányjogi panasszá tulajdonképpen át lehet konvertálni a javaslatot vagy bocsánat, az utólagos normakontrollra benyújtott kérelmeket, de ehhez kell egy nagyon fontos előfeltétel, mégpedig a személyes érintettség, ez pedig a legtöbb utólagos normakontroll iránti ügyben nem áll fenn. Azért, hogy az állampolgárok valamennyire megértsék, ezt a problémát megpróbálom megvilágítani. Tehát mondjuk, van a Jobbikna k egy folyamatban lévő ügye a polgárőrtörvénnyel kapcsolatban, amelyben kifogásoljuk az egyesülési jog korlátozását, arra hivatkozással, hogy aránytalanul és szükségtelenül beszűkítik a jogállami tesztet, sőt beszűkítették, megszigorították a polgári tevék enységgel kapcsolatos szabályokat. Mi úgy gondoljuk, az egyesülési jog szabályait sérti, viszont a Jobbik Magyarországért Mozgalom… Jó, most lehet azt mondani, hogy politikailag érintett a Jobbik Magyarországért Mozgalom, de nem tudom, mit fog szólni majd az Alkotmánybíróság, be fogjae fogadni alkotmányjogi panaszként ezt az indítványunkat, vagy sem, csak ez túl nagy ár ahhoz, hogy kísérletezzünk, és nemcsak a mi beadványunkról van szó, hanem - gondolom - mondhatnék több száz, szociális ellátással vagy a t ársadalom bármely alapvető kérdésével kapcsolatos beadványt. De egy a lényeg: nagyon sok olyan beadvány van jelenleg az Alkotmánybíróság előtt, amelyet nem bíráltak el, soksok éve nem bírálnak el, ki tudja, milyen okokból. Nyilván voltak itt erőforráspro blémák, voltak itt kapacitásproblémák, de lehetett akár egy szándék is, hogy bizonyos beadványokat nem bíráltak el. Például a lex március 15ének nevezhető szabálysértés az egyik eklatáns példa, a passzív engedetlenség, más néven a jogszerű intézkedéssel s zembeni engedetlenség szabálysértése, amelynek lényegi tartalma korlátozta a gyülekezési jogot. Ezt 2007ben nyújtottuk be, ezt elmondtam a bizottsági ülésen is, de ennek ellenére a mai napig nem bírálta el az Alkotmánybíróság, noha többször soron kívüli e ljárást kértünk. Ennek nem tudjuk az okát. Egy biztos: most ez a beadvány is tulajdonképpen a kukába fog kerülni, ha nem fogadják el azt a módosító javaslatunkat, amit majd részletesen ismertetünk képviselőtársaimmal együtt. (10.40) Mi csak és kizárólag ab ban az esetben tudjuk ezt a törvényjavaslatot támogatni, ha jogállami keretek között maradunk, és egyszerűen nem szüntetjük meg a folyamatban lévő ügyeket, és nem próbáljuk azokat alkotmányjogi panasszá átkonvertálni, hanem meg kellene tartani az utólagos normakontroll jellegét a kifutó ügyeknek, és azt a lehetőséget kell megadni a kérelmezőknek, hogy
