Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PACZOLAY PÉTER, az Alkotmánybíróság elnöke:
1275 Tisztelt Ház! A törvényjavaslat az alaptörvénnyel összhangban megállapítja az Alkotmánybíróság tagjainak jogállására, javadalmazására, az A lkotmánybíróság elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat, rendelkezik továbbá az Alkotmánybíróság hivatali szervezetéről is. Ebben a tekintetben a hatályos törvény, amelyről köztudomású, hogy alapszövege egyetlen hétvége alatt készült, meglehető sen szűkszavú, így számos esetben a működésre az elmúlt évtizedekben lényegében szokásjogi alapon került sor. Az előttünk fekvő törvényjavaslat erénye az is, hogy az elmúlt húsz év gyakorlati tapasztalatait felhasználva, az átláthatóságot elősegítve megter emti olyan kérdések törvényi alapját, mint az elnök helyettesítése, a főtitkár jogállása vagy a hivatali szervezet feladatai. Ugyanilyen előrelépésnek tartom, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában kialakított elvek a törvényjavaslatban láthatatlanból láth atóvá válnak, mivel a testület határozataiban vagy teljes ülési állásfoglalásaiban megjelenő kijelentéseket több helyen törvényi szintre emeli. Erre a legjobb példa az alaptörvény értelmezésére vonatkozó hatáskör, ahol immár a törvényjavaslat határozza meg feltételként azt, hogy az alaptörvény értelmezésére csak konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben kerülhet sor, ha az értelmezés más jogszabály közbejötte nélkül közvetlenül levezethető az alaptörvényből. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Orszá ggyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja az alaptörvény és az alapjogok védelmének további erősítése, az alkotmánybírósági tevékenység hozzáigazítása az alaptörvény kereteihez, valamint az idők során összegyűlt tapasztalatokhoz, elvárásokhoz; kor szerű, a XXI. század kihívásainak is megfelelő szabályozási keretet adva ezzel az Alkotmánybíróság tevékenységéhez. A kormány a törvényjavaslat elfogadását támogatja, ehhez kérem én is az önök szíves támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárt ok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A következő felszólaló Paczolay Péter úr, az Alkotmánybíróság elnöke. (Dr. Paczolay Péter fellép a szónoki emelvényre.) Elnök úr, öné a szó, 20 perces időkeretben. DR. PACZOLAY PÉTER , az Alkotmány bíróság elnöke : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat jelentőségét aligha lehet eltúlozni. A jövő év elején életbe lépő alaptörvény betűje csak váz, amelyet élettel a gyakorlat fog megtölteni, amikor majd a mindennapokban ér vényesül, a politikai kultúrát és a jogrendszert áthatja, az alkotmányos intézmények alkalmazzák, és mindenekelőtt az Alkotmánybíróság értelmezi. Ekkor a vázat már izmok és idegek teszik élővé, a betű pedig szellemmel telik meg. Az alkotmánybíráskodá s feltételeinek meghatározása, az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadása ezért az alkotmányos jogállam működésének sarokköve. Ez a törvény valóban, s nem csak az elfogadásához megkövetelt minősített többség miatt sarkalatos. Hatékony alkotmánybírásko dás mellett várhatjuk csak az alaptörvény védelmét, az alkotmányosság hosszú távú érvényesülését és azt, hogy az alkotmányi rendelkezések az egész jogrendszert, sőt azon keresztül mindennapjainkat is áthassák. Az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rendszer ben elfoglalt helyéről, valamint a hatásköreit érintő legfontosabb szabályokról az Országgyűlés már az alaptörvény elfogadásával meghozta alapvető döntéseit, és ezzel lezárta a hatáskör megváltoztatásával kapcsolatos vitákat. Ezek alapján az Alkotmánybírós ág megőrizte legfőbb alkotmányvédő szerepét, hatásköreiben viszont egyfajta új egyensúly jött létre, amely a korábban fontos szereppel bíró actio popularis intézményéről az egyéni alapjogvédelem kiteljesítésére helyezte a hangsúlyt. Ahogy korábban, úgy mos t is aláhúzom, hogy a hatáskör korlátozása pénzügyi tárgyú törvények esetében természetesen nem része ennek az egyensúlynak, hanem továbbra is tátongó lyuk az alkotmányvédelemben. Az alaptörvény parlamenti vitája során elmondott felszólalásomban rámutattam : ez az új egyensúly összességében magában hordozza a hatékony, sőt az egyéni alapjogi sérelmek tekintetében az eddiginél hatékonyabb alkotmányvédelem lehetőségét, e lehetőség megvalósulásának
