Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PACZOLAY PÉTER, az Alkotmánybíróság elnöke:
1276 esélyeit azonban döntően befolyásolja, ronthatja vagy javíthatj a az alkotmánybíráskodás részletes szabályait kibontó sarkalatos törvény. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat koncepcionálisan jó. Az előterjesztő figyelembe vette azokat a javaslatokat, amelyeket már az alaptörvény vitájában és azt követően megfogalmaztam az alkotmánybírói testület nevében annak érdekében, hogy az alkotmánybíráskodás új modellje az alapjogvédelem tényleges bővülését elősegítő, hatékony működési keretek között állhasson fel. Ahol pedig erre lehetőséget adtak a változó alaptörvénybeli szabályok, a törvényjavaslat mind a hatáskörök felsorolásánál - például a többször említett absztrakt alkotmányértelmezés , mind egyéb területeken, például a jogkövetkezményeknél támaszkodik az elmúlt évek alkotmánybírósági gyakorlatára. Mindez összességében egy ol yan Alkotmánybíróságot vetít előre, amely megváltozott hatáskörben - de a pénzügyi területet érintő korlátozást ide nem értve - továbbra is alkalmas arra, hogy betöltse szerepét a hatalommegosztás rendszerében. Az érintett személyek közvetlenül fordulhatna k hozzá a jogszabályok, sőt bírói döntések alkotmányellenességét támadva, és az Alkotmánybíróság minden szükséges jogkövetkezmény alkalmazásának birtokában marad. Az alaptörvény és a javaslat együttesen 12 hatáskört határoz meg a testület számára. A törvén yjavaslat tartalmának ismeretében kijelenthető: az állampolgárok az utólagos absztrakt normakontroll bárki által indítványozhatóságának megszűnésével sem maradnak eszköz nélkül az alkotmányellenes jogszabályokkal szemben. Alkotmányellenes jogszabály alkalm azásából eredően senkit nem érhet hátrány. Akár bírói eljárás révén, akár közvetlenül következik be a jogsérelem, az érintett az Alkotmánybíróságnál kérelmezheti a jogszabály megsemmisítését és alkalmazásának megtiltását. A bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály alkotmányellenessége miatt benyújtható, a jelenlegi szabályozásban is szereplő alkotmányjogi panasz lényegében egyéni ügyben való érintettséghez kötött normakontroll. Ez annál is inkább üdvözlendő, mert az Országgyűlés az alaptörvényben radikáli san szűkre szabta az indítványozói kört. A javaslat ezt részben ellensúlyozza azzal az alapjogvédelem szempontjából nagy jelentőségű szabállyal, amely kivételesen lehetővé teszi az alkotmányjogi panasz benyújtását akkor is, ha az alapjogsérelem a jogszabál y alkalmazása vagy hatályosulása folytán bírói döntés nélkül következett be. Ezért ezt a szabályt a javaslat fontos és előremutató elemének tartom. (10.30) Az Alkotmánybíróság hatáskörének legjelentősebb újdonsága a bírói döntéssel szemben benyújtható úgyn evezett valódi alkotmányjogi panasz, amely az alkotmánybíráskodást az egyéni jogvédelem terén teheti hatékonnyá. Az Alkotmánybíróság megalakulása óta folyamatosan szembesült számtalan, a bírósági eljárásban bekövetkezett súlyos egyéni jogsérelemmel, ahol a döntés alapjául szolgáló jogszabály nem volt alkotmányellenes, de az eljárás vagy a bíróság jogértelmezése sértette a fél alkotmányos jogait. Az alkotmányjogász szakma többsége is épp ezért igényelte az egyéni sérelmeket eredményesen orvosló alapjogvédelm et. A Magyarországon eddig ismeretlen jogintézmény bevezetése azonban sok félreértésre ad alkalmat. Vannak, akik a bírósági szervezetet féltik az állítólagos újabb jogorvoslati fórum bevezetésétől, mások azon aggódnak, hogy az Alkotmánybíróságot elönti az ügyáradat. Egyrészt az Alkotmánybíróság egyáltalán nem válik szuperbírósággá, hiszen a jogerős bírósági döntéseknek kizárólag az alkotmányossági vonatkozása kerülhet az Alkotmánybíróság elé. Ami a várható ügyáradatot illeti, a nemzetközi tapasztalatok való ban óvatosságra intenek. Más országok alkotmánybíróságainak példája alapján e hatáskör csak akkor lehet hatékony, ha a testület más eljárásban foglalkozik a jelentős alkotmányjogi kérdésekkel vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség gel, mint a más típusú ügyekkel. Másrészt az ügyáradat kezelésére a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság tanácsokban
