Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
1269 azáltal, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja. Az actio popularis megszüntetésével pedig megszűnt annak l ehetősége, hogy bárki anélkül, hogy jogai vagy érdekei sérelmet szenvedtek volna, az absztrakt normakontroll kezdeményezésével élhessen. Az említett változások szükségessé teszik új alkotmánybírósági törvény megalkotását, amit az új alkotmány XXIV. cikkéne k (5) bekezdése az Országgyűlésnek kifejezetten feladatául határoz meg. Az államhatalmi ágak alkotmányos viszonyára tekintettel ennek a törvénynek a kidolgozására és előterjesztésére az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága vállalk ozott. A bizottság a törvényjavaslat kidolgozásakor a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának a tervezetéből indult ki. Ehhez írásban terjesztett elő észrevételeket Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá a Magyar Szocialista Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja. Ezeket az írásbeli anyagokat a bizottságunk megvitatta, egyben meghallgatta az Alkotmánybíróság elnökét, majd ezt követően az Alkotmánybíróság, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szakértőin ek bevonásával, és a bizottság szakértőinek és munkatársainak részvételével készült el az a törvényjavaslat, amelyet az alkotmányügyi bizottság az Országgyűlés elé terjesztett, és amely most önök előtt fekszik. (9.50) Itt kell köszönetet mondanom mindenkin ek, aki írásbeli észrevételeivel és szakmai munkájával hozzájárult a törvényjavaslat kidolgozásához. Közreműködésük eredményeként számos észrevétel és javaslat épült be az eredeti tervezetbe, hozzájárulva ezzel annak jobbá tételéhez. Áttérve a törvényjavas lat érdemi bemutatására, elöljáróban két alapvető szempontra szeretnék rámutatni. Az egyik abban áll, hogy a törvényjavaslat érdemi kereteit az új alaptörvény határozza meg. A most megalkotandó törvénynek az a rendeltetése, hogy az alaptörvény alapján és a zzal összhangban határozza meg az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének és működésének részletes szabályait. Mint ahogy egyetlen jogszabály sem, a most megalkotandó törvény sem térhet el az új alkotmány rendelkezéseitől, és nem lehet azokkal ellenté tes. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert amikor a bizottságunkban megvitattuk a tervezetet, több hozzászólás magával az alkotmány rendelkezéseivel vitatkozott, amelyekhez bizottságunk értelemszerűen kötve volt. Az új alaptörvény természetesen a t ovábbiakban is olyan viszonyítási pont, amelytől a vita során és a törvényjavaslat elfogadásakor sem tekinthetünk el. A másik szempont, amely a bizottságot a törvényjavaslat kidolgozásakor vezette, az volt, hogy az Alkotmánybíróság több mint 20 éves működé se során szerzett tapasztalatai a törvényjavaslat megalkotásakor sem nélkülözhetők, ezért bizottságunk az Alkotmánybíróság - elnöke útján, illetve szakértői útján tolmácsolt - észrevételeinek és javaslatainak nagy fontosságot tulajdonított, és azokat kieme lt figyelemmel kezeltük. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat három érdemi fejezetre tagolódik, a negyedik fejezet a zárórendelkezéseket tartalmazza, azt nem soroltam az érdemi fejezetek körébe. Az első fejezet az általános rendelkezéseket és az Alkotm ánybíróság jogállására és szervezetére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A törvényjavaslat rögzíti az Alkotmánybíróság alapvető funkcióját, jelesül, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A törvény deklarálja az alkotmánybírák függet lenségét, amelyből önmagában következik magának az Alkotmánybíróságnak a többi hatalmi ágtól való függetlensége is. A törvényjavaslat lényegében a most hatályos törvénnyel egyezően szabályozza az alkotmánybíróvá válás feltételeit. Az új alaptörvény - követ ve a legutóbbi alkotmánymódosítást - az alkotmánybírói megbízatás idejét felemelte. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés 12 évre választja, ugyanakkor a törvényjavaslat az alkotmánybírák újraválasztását nem teszi lehetővé. Az újraválasztás kizárásával bizot tságunk az alkotmánybírák függetlenségének eddigi garanciáin túlmenő további biztosítékát kívánják megteremteni. Hozzá kell azonban tennem, hogy az eddigi tapasztalatok nem támasztják alá azokat az aggodalmakat, amelyek további biztosíték intézményesítését feltétlenül
