Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
1270 szükségessé teszik, vagyis az alkotmánybírák működését tapasztalataink szerint soha nem befolyásolta az újraválasztás lehetősége. Mindenesetre - jóllehet az újraválasztás eddig nem volt kizárt - az Országgyűlés csak kivételesen élt ezzel a leh etőséggel. A törvényjavaslat a hatályos rendelkezéshez képest részletesebben szabályozza az alkotmánybírák jogállásának kérdéseit, különösen az őket megillető mentelmi jogot. A törvényjavaslat részletesebb szabályokat tartalmaz az Alkotmánybíróság elnökéne k feladatait és jogállását illetően is. Az elnöki hatáskör kisebb bővítése mellett az Alkotmánybíróság gördülékenyebb, a felmerülő jogkérdések időszerű elbírálását eredményező működésének biztosítása szól. A javaslat értelmében lényegében változatlan marad az alkotmánybírák megbízatása megszűnésének szabályozása is. E kérdéskörnek a megfelelő rendezése az alkotmánybírák függetlensége szempontjából bír kiemelkedő jelentőséggel. A törvényjavaslat az ezzel kapcsolatosan kialakult jogalkotói kánont szigorúan kö veti. Az alkotmánybírói megbízatás az önkéntes távozás, azaz a lemondás esetén kívül csak olyan ok folytán szűnhet meg, amelyre más hatalmi ágnak vagy hatalmi tényezőnek nincs befolyása. A megbízatást megszüntetheti a 70. életév bekövetkezte, a megbízatási időtartam eltelte, az alkotmánybíró halála, míg az összeférhetetlenség okából történő elmozdítás, illetve a felmentés és a kizárás az Alkotmánybíróság teljes ülésének hatáskörébe tartozik. Új eleme a javasolt szabályozásnak, hogy ha az életkor vagy megbíz atási idő eltelte okából szűnne meg az alkotmánybíró megbízatása, a megbízatás az alkotmánybíró utódja megválasztásáig és hivatalba lépéséig meghosszabbodik. Ezzel az Alkotmánybíróság által is támogatott megoldással a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság zö kkenőmentes működésének megőrzését kívánja biztosítani, számot vetve azzal, hogy az országgyűlési képviselők kétharmados többségéhez kötött választási szabály mellett az új alkotmánybíró megválasztása - miként azt a múltban megtapasztalhattuk - nehézségekb e ütközhet. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat második fejezete az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokat és az eljárások jogkövetkezményeit szabályozza. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az új alaptörvény részletesen meghatáro zza, ugyanakkor nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság számára további feladatokat és hatásköröket szabjon meg. Ezzel a lehetőséggel a bizottság törvényjavaslata él is. A törvényjavaslat az elő zetes normakontrollt biztosító hatáskörhöz kapcsolódva lehetővé teszi nemzetközi szerződés alkotmányosságának vizsgálatát, annak megkötése előtt. Ez azért rendkívül lényeges, mert alapvető érdeke az országnak, hogy alkotmányba ütköző nemzetközi szerződés m egkötésére ne kerüljön sor, mivel az ily módon keletkezett nemzetközi kötelezettségek elől nem térhetünk ki azok alkotmányellenességére hivatkozva. Az expozé bevezetőjében említettem, az utólagos normakontroll actio popularis jellege az új alkotmány hatály balépésével megszűnik, és ehhez igazodik törvényjavaslatunk is. A megszűnt lehetőség visszaszivárgásának a törvényjavaslat 24. §a áll útjában, részletezve az ezzel kapcsolatos ombudsmani hatáskör gyakorlásának feltételeit. A törvényjavaslat az új alkotmán nyal és a hatályos jogi rendezéssel egyezően biztosítja a bíróság részére az egyedi normakontroll eljárásának kezdeményezését, így változatlanul mód nyílik az alkotmányosságában a bíró által megkérdőjelezett jogi norma alaptörvényellenességének még a bíró i eljárás befejezése előtti felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság szerepkörének legjelentősebb változását képező alapjogi bíráskodás bevezetése törvényjavaslatunkban részletes szabályozásban ölt testet. (10.00) Így az alkotmányjogi panasz eddig is intézmé nyesített formája mellett megnyílik annak lehetősége, hogy az alaptörvényellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal forduljon az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében
