Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés volt országgyűlési képviselő haláláról: Gerbovits Jenő (FKgP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
13 Azt is hozzátették még, hogy a bank semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. A kor mány - eleget téve a frakciók kérésének - megvizsgálta ennek a lehetőségét. A vizsgálat eredménye a következő: valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó. Mint mindannyian tudják, átlagosan 155160 forintos árfolyamon vették fel svájci frankban a hit eleiket azok, akik ehhez az eszközhöz nyúltak. Ez a javaslat tehát, amelyet a két frakció előterjesztett, azt jelentené, hogy 180 forintig a hitelt felvevő viseli az árfolyamkockázatot, 180 forint fölött pedig a bank köteles azt viselni. Megvizsgáltuk, ez vajon nem ingatjae meg a pénzügyi rendszert. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik; az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam - efelől ne legyen senkinek sem kétsége. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megvizsgáltuk, vajon a külföldi bankok nem vonjáke ki forrásaikat, nem csökkentike magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt. Azt találtuk, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökken tik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási összegekben, sőt úgy tűnik, egyes bankoknál a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. Megvizsgáltuk a jogi hel yzetet is: azt találtuk, hogy a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat. Várható ugyanakkor, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fó rumokon megtámadnak bennünket, miként tették a bankadó és az úgynevezett multiadó esetében is. Erre azt tudom csak mondani, hogy kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Végezetül azt javasol juk, hogy a Fidesz és a kereszténydemokrata frakció javaslata mellett már további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végátváltással, a végtörlesztéssel összefüggésben ne terjesszenek elő. Ez azt jelenti: a végtörlesztésen túl ne írjanak elő köte lező, forintra történő átváltást, és ne írjanak elő kötelező forinthitelnyújtást sem, mert ez úgyis megindul magától, állami kényszer nélkül is. Ezekkel a kitételekkel megvalósíthatónak minősítjük a Fidesz és a kereszténydemokraták kezdeményezését, a dönté st azonban az Országgyűlésnek kell meghoznia. Ezen túl azonban - a két frakció kezdeményezésein túl - van még néhány javaslatunk a devizahitelezés ügyében. Az egyik javaslatunk úgy hangzik, hogy a forintban felmerült költségeket a jövőben csak forintban le hessen felszámolni, ezért javasoljuk, hogy változtassunk a bankok mai helytelen gyakorlatán, amikor a forintban felmerült banki költségeket is devizában terhelik rá ügyfeleikre. Jogszabályi módosítással mondjuk ki, hogy a devizahitellel kapcsolatos, forint ban felmerült költségeket a bank kizárólag forintban terhelheti rá az ügyfélre. Javasoljuk továbbá azt is, hogy a banki kamatszámítást tegyük átláthatóvá, mert úgy tapasztaljuk, hogy a bankok a devizahitelek esetében ma átláthatatlan módon alakítják a kama tszinteket. Ez sérti az ügyfelek érdekeit, ezért javasoljuk, hogy vezessük be a devizahitelek átlátható, referenciahozamhoz kötött kamatmegállapítását. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Végezetül azt javasoljuk, hogy szólítsuk fel a bankokat pozitív adósl isták felállítására, a devizahitellel rendelkezők többsége ugyanis rendben fizeti tartozását; jogos kérésük, hogy rákerülhessenek egy olyan pozitív adóslistára, amely más banki kapcsolataikban világosan jelzi, hogy rendben fizetnek, nincs velük baj, hitelk épesek. S megfontolásra javaslom a tisztelt Háznak azt is, hogy miután a bankok, helyesen, elindították saját, devizahiteleseket segítő programjaikat, és ezek keretében - a bank és az adós együttes megállapodása alapján - sor kerülhet a tartozás egy részén ek elengedésére, hogy ebben az esetben, megváltoztatva a mai helyzetet, az ügyfélnek ne kelljen befizetnie az arányos 16 százalékos személyi jövedelemadót az elengedett tartozás után. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
