Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés volt országgyűlési képviselő haláláról: Gerbovits Jenő (FKgP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
14 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg azonban, hogy még egy szót szóljak a devizahitelezés magyarországi problémájáról. Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni ezt a problémát, néhány pillantást kell vetnünk más országok gyakorlatára. Azt kell mondanom, hogy a régió összes többi országában, ahol le begő árfolyamrendszert működtetnek, Magyarország kivételével az elmúlt években mindenhol sor került a devizahitelek adminisztratív korlátozására. Mindenhol, kivéve Magyarországot, időben felismerték, hogy a devizahitelezésből - különösen, ha az jelzálogde vizahitelezés - előbb vagy utóbb óriási baj lett vagy baj lehet. Romániában például 2005ben tartalékolási kötelezettséget írtak elő, amelyet devizában kellett teljesíteni, és ezt fokozatosan 40 százalékra emelték. Romániában volt annyi eszük a vezetőknek, hogy a bankok fedezetlen devizahitelállományát a saját tőke 300 százalékában maximalizálták. Ott volt annyi eszük a vezetőknek, hogy a portfólióminősítés rendszerét is átalakították, és a jó minősítésbe csak azok a devizahitelek kerülhettek, amelyeknél a z ügyfél jövedelme is a hitel devizanemében jött létre; ha nem, akkor a rosszabb besorolású hitelhez sorolták az ilyen kihelyezéseket. Ausztriában erőteljes felügyeleti eszközöket alkalmaztak, külön belső szabályozásokat készítettek, mennyiségi limiteket á llítottak fel, külön ügyfélminősítési rendszert vezettettek be, folyamatosan értékelni kellett a devizaállomány értékét, és évente egyszer a bankoknak stressztesztet kellett elvégezniük. Lengyelországban amint növekedni kezdett a devizaállomány, azonnal k orlátozó intézkedéseket vezettek be. Az induló havi törlesztőrészlet nem lehetett több az adós havi jövedelmének 42 százalékánál, a banknak először zlotyalapú hitelt kellett felajánlania kötelezően az ügyfélnek, és amennyiben az ügyfél mégis a devizahitel mellett döntött, akkor a banknak be kellett mutatnia, hogy milyen következményekkel járhat, ha az árfolyam a hitelt felvevő számára kedvezőtlenül fog drámaian megváltozni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon kívül minden országban képesek voltak az országok vezetői arra, hogy ezt a veszélyt időben elhárítsák. Magyarországon azonban ebből semmi sem valósult meg. Sőt belelovalták, belecsalták az embereket a devizahitelezés rendszerébe. Ezért úgy látom, hogy indokolt annak kivizsgálása, hogy mindez mily en érdekeket szolgált, és kit terhel a felelősség azért, hogy Magyarországon elmaradtak azok az intézkedések, amelyeket minden más szomszédos ország életbe léptetett. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Köztársas ági Elnök Úr! Az országvédelmi terv következő fejezete a pénzügyi védelmi terv, ez a következő döntéseket és javaslatokat tartalmazza. Javaslom, hogy októberben és novemberben fizessük vissza az Európai Unió és az IMF felé fennálló lejáró tartozásunkat, úg y, hogy közben ennek fedezésére ne vegyünk fel újabb hitelt. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Javaslom, hogy ezen keresztül is, és más lépéseket is megtéve mérsékeljük az ország külső pénzügyi függését. Javaslom, hogy gátoljuk meg az államadósság újbóli felhalmozását, és ezért a 2012es költségvetési hiányt 3 százalék alatt állapítsuk meg. Tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy a mai pénzügyi helyzetben egy 2,8 százalékos költségvetési hiánynál nagyobb hiány esetén az államadósság automatikusan nő, egy 2,8 százalékos hiánynál alacsonyabb éves hiány esetében az államadósság automatikusan csökken. Tájékoztatom továbbá a tisztelt Házat arról, hogy Magyarország fordított adózási rendszert fog bevezetni a mezőgazdasági termékek körében. Az erre vonatkozó ter vet az előírt rend szerint eljuttattuk az Európai Unióhoz, és megkezdtük a konzultációkat Brüsszellel. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (13.40) Tájékoztatom a Tisztelt Házat, hogy Magyarország kéri Brüsszel jóváhagyását egy új, 35 százalékos luxusforga lmiadókulcs bevezetéséhez is. A pénzügyi védelmi terv részeként több jogszabály megváltoztatását is kezdeményezzük elsősorban az adózás területén, annak érdekében, hogy a gazdasági visszaéléseket és a gazdasági bűncselekményeket megelőzhessük. Ezért a jövő ben, azt javasoljuk, akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, ne alapíthasson újabb céget, azaz ne kaphasson adószámot. (Taps a
