Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
1109 vélte ugyanis, hogy Magyarorszá got nem szabad alárendelni a globális pénzügyi tőkének, nem szabad megengedni, hogy átláthatatlan pénzügyi körök kényükkedvük szerint szólhassanak bele az ország költségvetésébe, meg kell akadályozni azt, hogy a tőzsdék felelőtlen gazemberei sarcolják a m agyar nemzetet. “Ha rabkenyéren kényszerülünk élni - írta , ám éljünk vele. Ha foltozott ruha jut nekünk, járjunk inkább benne, csak mentsük meg egyetlen kincsünket, a függetlenségünket.” “Jövőbe látó próféta, népének utolsó táltosa, a holnapba tekintő ma gyar államférfi” - írta róla később a nyugati magyar emigráció meghatározó írója, újságírója, Marschalkó Lajos. Bár kormányra kerülve gazdasági célszerűségek miatt kénytelenkelletlen közeledett Németországhoz, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy pi acszerzés érdekében felvette a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. (17.50) Mindezek eredményeképpen sikerült a magyar gazdaságot stabilizálnia és növekedési pályára állítania. Kormányának belpolitikai célja a jóléti állam megteremtése volt, amely han gsúlyosan tartalmazta a korszerű szociálpolitikát, a radikális földreformot, illetve a szegényebb néprétegek kulturális felemelkedését. Ennek elemei közül csak a közismert falusi csecsemőgondozást és az ONCSAprogramot említhetjük. Helyre kell állítani a m agyarság testi és lelki egészségét, mert egy magyart megmenteni az élet számára annyi, mint megsokszorozni a magyar erőket - írta Gömbös. Művét azonban nem tudta befejezni. Tragikusan fiatal, alig 50 esztendős volt csak, amikor hosszú küzdelemben legyőzte őt kiújuló, még a világháborúban szerzett vesebetegsége. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 194445 fordulóján hazánkra ismét rászabaduló vörös pestis sok más magyar államférfi mellett Gömbös Gyulát sem kímélte. A Döbrentei téren álló egész alakos, fehér márván yból készült, díszmagyaros szobrát 1944. október 6án, halálának évfordulóján a kommunista ellenállók felrobbantották. Ez azonban még nem elégítette ki az országhódítók étvágyát. 1946ban Örkény vezér szobrával ékesített síremlékét is elpusztították. A 168 Óra 2005. szeptember 27ei írása szerint ez utóbbi gyalázatos cselekedet a később ünnepelt költő, Faludy György és társai nevéhez fűződik. (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) Bár Gömbös Gyulát néhány esztendővel ezelőtt méltó pompával püspöki j elenlét mellett újratemették, Magyarország élén az egyik legnehezebb időszakban álló, hazánkat a nagy (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) világválságból kivezető, népét mindenekfelett szerető és féltő, a nemzeti öncélúság nemes eszméit hirdető mi niszterelnöknek - az országot a pusztulásba vezető vörös gróffal, Károlyi Mihállyal ellentétetben - azóta sincs méltó köztéri szobra Budapesten. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezik Farkas Gergely képviselő úr, Jobbik: “250 éve halt meg a leghűségesebb bújdosó“ címmel. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mai felszólalásomban a 2 50 éve elhunyt Mikes Kelemenre szeretnék emlékezni, akiről Hopp Lajos irodalomtörténész így emlékezik: “Mikes a késő barokk, rokokó széppróza utolérhetetlen tollú mestere, a régebbi magyar prózaírás klasszikus alakja. Rákóczi fejedelem oldalán nőtt fel a k uruc szabadságharc éveiben, később a Rákócziemigrációban élt és alkotott. Művészi kvalitásai fölébe emelik valamennyi hazai kortársának a korai felvilágosodás fél évszázadának magyar irodalmában, sajátos életútja pedig elkülöníti literátortársaitól. Embe ri sorsa nemcsak előkészíti írói pályáját, hanem élete végéig meghatározza a magyar irodalolm történetében szinte egyedülálló irodalmi műfaji alkotásának jellegét, karaktekrét is. Életművében a magyar világi széppróza újjászületésének lehetünk tanúi.“
