Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
1110 Kedv es Képviselőtársaim! Mikes Kelemen a magyar irodalom kiemelkedő alakja, akiről, úgy vélem, méltó és nagyon fontos, hogy ezen évforduló alkalmából megemlékezzünk az Országgyűlés falai között is. Rákóczi Ferenc hű íródeákja 1690 augusztusában született Kovás zna megyében, Zágonban. Ifjú felnőttként, még csupán 17 évesen II. Rákóczi Ferenc szolgálatába szegődött. 1711 februárjában, a kuruc szabadságharc bukása után bujdosásra kényszerül Rákóczival Lengyelországba, majd Franciaországba menekül. 1717ben Erdélybe n elfogadják az Országgyűlés végzését, amely értelmében Rákóczi, Mikes és társaik fő- és jószágvesztéséről döntenek, így ekkor megpecsételődik sorsa. Franciaország után Törökországba utaznak Rákóczival, ekkor már a nevéhez legszorosabban fűződő naplószerű levelek írását is elkezdi. 1720 áprilisában a török porta végül Rodostóba telepíti a bujdosókat, amely végül Mikes életének fő helyszíne lett, de nem önszántából, hanem hazatérésének ellehetetlenítése miatt kényszerből. Hazatérését ugyanis többször megkísé relte a Magyar Királyság területére, de ez a Habsburgok nyomására mindig meghiúsult. Az író török földre érkezése után az átmenetinek vélt tartózkodás napjainak megörökítésére irodalmi levelezésbe kezdett. A fiktív, el nem küldött levelek írója sem a lapok at, sem a keltezett leveleket nem számozta. Az utólagos vizsgálatok bizonyítják, hogy 1717 októberétől 1758 decemberéig 207 ilyen levelet írt. Az összegyűjtött “Leveleskönyv“ irodalmi értékén túl egyben a bujdosó magyarok rodostói életének hű krónikája. Ne m túlzás tehát azt mondani, hogy Mikes Kelemen törökországi levelei a magyar prózaírás alapjait fektették le. Híressé vált levelei mellett Rodostóban francia nyelven megjelent jelentős műveket fordított magyarra, egészen pontosan tizenkettőt. Az “Ifjak Kal auza” pedagógiai, moralista célzatú munka, amely a fordításai közül az egyik legnevesebb alkotása. Valószínűleg ezután született az “Idő jó eltöltésének Módgya” című keltezetlen, párbeszédes szépirodalmi átdolgozása. Jellemfestő és elmélkedő jellegű a “Val óságos Keresztényeknek Tüköre” című fordítása is. II. Rákóczi Ferenc fejedelem hűséges híve 1761. október 2án hunyt el pestisben Rodostóban, és a mai napig ismeretlen sírban fekszik. Számtalan képzőművészt, zeneszerzőt, szakirodalmi tudóst, oktatási intéz mény névadóját ihletett meg személye, így nem meglepő, hogy halálának 250. évfordulója alkalmából, egyben a Rákócziszabadságharc leverésének 300. évfordulója kapcsán rendezték meg a 2011es Mikesévfordulót. A XVIII. budapesti nemzetközi könyvfesztiválra megjelent a “Vagyok, aki voltam és leszek, aki vagyok” című műve, illetve számtalan irodalmi est, emlékhangverseny, könyvbemutató szolgálta azt a célt, hogy méltón őrizzük emlékét. Ezzel ellentétben sajnos szomorú tény, amelyről az évforduló kapcsán szót k ell ejtenünk, hogy az író rodostói háza 2002ben összeomlott, és az újjáépítéssel kapcsolatban konkrétumok a mai napig nem történtek. De bízom abban, hogy ez nem marad a végtelenségig így, hiszen ez méltatlan lenne mind Rákóczi, mind hű krónikása emlékére nézve. Kedves Képviselőtársaim! Mikes Kelemen kiemelkedő munkássága irodalmi nagyjaink közé emeli őt, jelleme pedig hazaszeretetből és hűségből mutat példát nekünk. Épp ezért bízom benne, hogy méltó helyét a magyar oktatásban és kultúrában a jövőben is meg tartja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szabó Rebeka képviselő asszony: “Jogfosztott élettársak avagy elmaradt fülkeforradalom az állatvédelemmel címmel” . Ötperces időkeretben öné a szó. SZABÓ REBEKA (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma van az állatok világnapja, és azért éppen a mai napon, mert ma van a katolikus egyház állatbarát szentjének, Assisi Szent Ferenc halálának
