Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik):
1097 fogalmazza meg, hogy egyébként adók módjára kell beszedni. Nyilvánvalóan itt számomra is soksok kérdés vetődik fel . Elérie azt a célt ez a szabályozás, amit szeretnénk, ami nyilvánvalóan felelősségteljes magatartást jelent az állatokkal szemben, vagy pedig valóban arra kerül sor, hogy sokan, mondjuk, ha néhány vidéken élő ember gazdasági és megélhetési lehetőségeit t ekintem, és nem is esik a kivételek alá, mit fognak tudni tenni? Ellenőrzie ezt valaki, még akkor is, ha egyébként a jogszabály úgy fogalmaz, hogy ezt kivetheti az önkormányzat? Tehát ilyen módon mondhatom azt, hogy ez egy eventuális dolog az önkormányzat ok számára. Élni kíváne ezzel? De nyilvánvalóan élni kíván akkor, ha ezt vissza kívánja forgatni arra a célra, amire egyébként lehetősége nyílik a jogszabály alapján. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, azt kérem, fontolják meg, hogy valóban azt a célt érike el ezzel a szabályozással, amit szeretnénk. Azért hozzátenném azt is, hogy egyébként az alaptörvény 42. § (1) bekezdés b) pontja szól egyfajta állatvédelmi hozzájárulásról, viszont ennek módosítása nem történik meg azzal, ami egyébként az ebrendészeti h ozzájárulás bevezetését jelenti. Ha ezt szeretnénk, akkor viszont, azt gondolom, módosító indítványban meg kell tenni. Szívem szerint, képviselőtársaim, én azért csak azt tenném, ami önmagában és már általam egyébként a termékdíjak területén megtett javasl atot jelenti, hogy sokkal praktikusabb lenne nem terhelni azokat, akik valóban megfelelő módon tartják a társállatokat, hanem egyszerűen a természet- és állatvédelmi termékdíj bevezetésével pontosan azokat kellene terhelni, akik felelőtlenül veszélyeztetik az élővilág épségét. Tehát én inkább arra területre tenném át azoknak a terheit, amelyek egyébként visszaforgathatók majdan a számunkra is fontos anyagi fedezet biztosítására, ami az állatok lehetőségeit jelenti. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, fontoljá k meg még egyszer ennek az ebrendészeti hozzájárulásnak az ily módon történő bevezetését. Nem gondolom, hogy pontosan azokat kellene terhelni, akik egyébként szívesen és tényleg megfelelő módon tartják a kedvtelésből tartott állatokat. Képviselőtársaim! Az t gondolom, hogy a ’98. évi XXVIII. törvény módosítása 13 év alatt, nyilván az alkotmánybírósági és egyéb szabályokat is figyelembe véve, szükséges volt. Ezt elismerem. Viszont szeretném, ha ezek a módosítások valóban olyanok lennének, amelyek egyrészt vég rehajthatóak, másrészt betöltik azt a célt, amit mi magunk is szeretnénk, hogy valóban civilizált és kulturált körülmények között történjen meg az állatok tartása. Egyetértek Szabó Rebeka képviselőtársammal, ami a csincsillák és az angóranyúl tartásával ka pcsolatos szabályozást jelenti. Szerintem azt viszont ki kellene venni ebből a törvényből. Mi, akik egyébként fenntartható fejlődés bizottságot is működtetünk, azt gondolom, tőlünk ez távlatosan is elvárható. Nem gondolom, hogy egyébként ennek elhagyása ve szélyeztetné annak a néhány családnak a megélhetését, akik ebből élnek, hiszen ennek módja és lehetősége más módon, véleményem szerint akár alacsonyabb szabályozással is biztosítható. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Zakó László képvisel ő úr, Jobbik, kétperces hozzászólás. ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes dolog ez az állatvédelem, mert ami fölött szemet akar hunyni, afölött szemet huny, és nem tartom emiatt teljes körűnek az egész előterjesztést . Inkább kérdéseim vannak. Ha a csincsilla és az angóranyúl mehet, akkor a többi prémes állat miért nem mehet? Róka vagy bármi más? Ha a Négy Mancs Állatvédő Egyesület az elmúlt években össztüzet indított Magyarországon a libatömés ellen, akkor egy mondat erejéig miért nem nyúltunk ebbe a törvénymódosításba, és szabályoztuk vagy egyértelműsítettük a libatömés kategóriáját? A vágóállat szintén érdekes kérdés. Szegény disznó nem tud arról, hogy ő egy vágóállat, szerintem ugyanazt az érzést érzi át, mint egy m ásik állat, amelynek megkegyelmezett a törvény.
