Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZILI KATALIN (független):
1096 Én úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában kiindulási alapnak jó, fontos javaslat, a Jobbik nyilván majd a részletes vitában meglátja, hogy azt az irányt a tisztelt kormánypártok el tudjáke foga dni, amit mi itt megfogalmaztunk, milyen fogadtatásra lelnek módosítóink, és ez alapján reményeink szerint a végszavazásnál is támogatni tudjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) (16.50) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Szili Katalin függetl en képviselő asszony. DR. SZILI KATALIN (független) : Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a vitához én is hozzájáruljak néhány gondolattal. Hiszen az 1998. évi XXVIII. törvény, ugye, ’98 márciusában készült, egy rendkívül hosszú előkészítést követ ően, hiszen már a nyolcvanas években megkezdődött az akkor elkészült törvényjavaslat társadalmi vitája. Ebben civil szervezetek, érdekképviseletek nyilván részt vettek. Akkor született ez a törvény, ami, azt gondolom, a rendszerváltást követően annak a sza kasznak egy elég jelentős állomása volt, ami a környezetvédelmi, természetvédelmi jogalkotást jelentette. Főleg az európai uniós csatlakozásunkat megelőzően nekünk is szükségünk volt egy olyan kerettörvény megalkotására, ami nyilvánvalóan számunkra is vilá gossá teszi azt, hogy hogyan lehet felelősségteljes és kíméletes bánásmódot tanúsítani a civilizáció és a kultúra fokmérőjeként is tekinthető állatvédelem területén. Tisztelt Képviselőtársaim! Önmagában ez a módosító törvényjavaslat, azt gondolom, egyetért ve több képviselőtársammal, elfogadható. Ugyanakkor néhány kérdésről szólni szeretnék, így elsősorban kapcsolódva Iván László képviselőtársamhoz, aki említette az oktatás kérdését. Hiszen önmagában az alaptörvény, ha emlékeim nem csalnak, kilencedik fejeze te az oktatás fontosságáról szól, és egyébként az ismeretterjesztésbe és az alaptantervbe történő beépítését jelenti. Nyilvánvalóan ezzel kell kezdenünk, hiszen ha számunkra ez alapvetően nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem valóban erkölcsi kérdés, akko r véleményem szerint valóban ott van a helye. Azt egy másik kérdésnek tartom, hogy áttekintsük, hogy egyébként az alaptörvényben foglalt kilencedik fejezet betartása megtörténike, illetőleg az akkor megfogalmazódott jogalkotói akarat a hétköznapokban, nyi lván figyelembe véve az elmúlt 13 éves gyakorlatot, ez egyáltalán megvalósulte. Képviselőtársaim! A másik kérdés számomra, most nem logikai sorrendben megyek, az ellenőrzés kérdése. Hiszen mindannyian tudjuk azt, hogy a legfontosabb, hogy egyáltalán azok a szabályok, amelyeket mi magunk megfogalmazunk, lett légyen szó akár törvényről, kerettörvényről vagy alacsonyabb szintű jogszabályról, mennyire kerülnek betartásra. Ebben nagyon fontosnak tartom, és magam is módosító javaslattal fogok élni azért, hogy ez t mi tovább csiszoljuk és társadalmasítsuk. Hiszen véleményem szerint érdemes ebben az állattartó szervezeteket, civil szervezeteket bevonni, segítségüket kérni. De ha csak egyetlenegy kérdésről szólok, mint amilyen a gazdasági állatok szállításának kérdés köreit jelenti, azt gondolom, ott vannak még teendőink, főleg ami az ellenőrzés kérdéseit jelenti. Itt képviselőtársaim utaltak arra, ami az állatmenhelyeket jelenti, illetőleg azok finanszírozási kérdéseit. Én összehasonlításul hadd mondjak önöknek két ad atot. Belgiumban 62 menhely van, összesen 216 kóbor kutyával. Magyarországon, szívesen kérdezném képviselőtársaimat, mi a véleményük, hány menhely van Magyarországon, hány befogott kutyával: 52 menhelyen 6 ezer körüli eb található. Tessék összehasonlítani a kettőt! Nyilván az elmúlt 13 évben is az egyik legfontosabb kérdés volt, hogy ezek finanszírozása hogyan történik, illetőleg azoknak a civil szervezeteknek a támogatása, amelyek ezt a tevékenységet végzik. A jogalkotó most ezzel a módosítással megtett eg y lépést, hiszen szól arról, ami az ebrendészeti hozzájárulást jelenti, és bevezet, nevezzem én is így, képviselőtársaim, ebadót. Hiszen azt
