Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
1093 támogatnánk azt, hogy a teljes összeget ilyen célokra kelljen fordítania az önko rmányzatnak, illetve adott esetben az állatmenhelyek fenntartására kelljen fordítani, mint ahogyan azt már mások is megfogalmazták. Szintén nem érezzük eléggé kidolgozottnak azt, hogy hogyan fog lezajlani, hogyan fog elindulni egyegy eb veszélyessé nyilvá nítása. A sérülést okozó vagy állapota folytán sérülés okozására képes ebet egyedi eljárásban az állatvédelmi hatóság nyilváníthatja majd veszélyesnek. De melyik? - kérdezhetnénk joggal, megint csak arra utalva, hogy jogrendünk a jegyzőket és az MGSZHt te kinti állatvédelmi hatóságnak, márpedig hogyha a realitások talaján maradunk, akkor ezek az egyedi eljárások egyiknek a profiljába sem fognak beleférni. Akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a javaslat szövege alapján ugyanolyan elbírálás alá esik, vagy adott esetben akár elaltathatóvá válik az a házőrző kutya, amelyik kötelességteljesítés közben a gazda kertjébe bemászó betörőt teszi ártalmatlanná. Ne felejtsük el, a házőrző kutyát pontosan azért tartjuk, hogy ezt tegye. Tehát nem tesz különbséget eközöt t, illetve a háztól elkóborolt és az utcán, vagyis a közterületen szembejövő, az embereket tényleg válogatás nélkül megharapó, valóban veszélyes kutya között. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy világosan különbséget tegyünk e között a kétféle helyzet között, és nem tartjuk elegendőnek azt, hogy adott esetben a gyakorlatban a hatóság képviselőinek vagy akár egy speciális szakértőnek az egyéni mérlegelésére bízzák ezt a helyzetet. Azt gondolom, hogy ezt már a szövegben fontos lenne valamilyen módon rögzíteni. V an még egy problémacsokor, ez a kivételekre vonatkozik. Azt nagyon helyesnek tartjuk, hogy a menhelyről befogadott kutyák után ne kelljen ebadót fizetni. Itt szeretnénk azt is jelezni, hogy nagyon sok állatvédő szervezetnek nincs is igazán telephelye, nagy on sokszor ezek a kutyák kihelyezett önkéntes gazdáknál vannak, tehát azt is fontosnak tartanánk, hogy rájuk is vonatkozzon ez a kivétel, illetve az is helyes, hogy az ivartalanított kutyák után ne kelljen ebadót fizetni. Ugyanakkor az is lehet egy burkolt cél, hogy ez a fajta szabályozás ösztönzőleg hathasson az ebek ivartalanítására, de nem tudom, hogy ez olyan területeken is felléphete, ahol ennek nincsen funkciója, gondolhatok itt a tenyésztési céllal tartott kutyákra, vagyis azokra, amelyek fajtatiszt ák, és amelyeket tenyészthetővé minősítenek. Itt nem érezzük indokoltnak azt, hogy az ivartalanításhoz legyen köthető az ebadó elmaradása. Összességében az állatvédelmi bírságok összeghatárának megemelését üdvözöljük, ám ezen a ponton visszatértünk a szabá lyozással kapcsolatos egyik alapproblémához, ahhoz, hogy bármiféle szankció csak akkor éri el a hatását, akkor lesz visszatartó és magatartásformáló szerepe, ha lesz, aki betartatja a szabályokat, és lesz, aki szankcionálja az előírások ellen vétőket, de nem látjuk pontosan, hogy kire fog hárulni ez a feladat. Azt meg végképp hiába keressük a törvényben, hogy mit tesz a kormány a jövőben a felelős állattartás elterjesztése, az állatok iránti tisztelet és tolerancia megteremtése érdekében a szemléletformálá s területén. Azt gondoljuk, ez az ismeretanyag számos más európai ország gyakorlatához hasonlóan akár a közoktatás ismeretanyagában is megjelenhetne, de nem látunk erre való szándékot a módosítás megfogalmazóiban. Ugye, már említettem, hogy régóta neuralgi kus pontja a hazai szabályozásnak, hogy nincs pénz az állatmenhelyek fenntartására, a nonprofit állategészségügyre, az állatmentésre, és nagyon sajnáljuk, hogy ezen sem segít ez az új jogszabály. Itt néhány képviselőtársam már kitért a szőrmével kapcsolato s szűkítésre, és többen megemlítették, hogy szeretnék, hogyha ez a szűkítés, ami most ebben a törvényben benne van, tágulna, és más állatokat is lehetne a szőrméjükért tenyészteni. Én szeretném itt hangsúlyozni, hogy a Lehet Más a Politika ezt nem támogatj a, örül a szűkítésnek, sőt, tulajdonképpen mi annak örülnénk a legjobban, ha egyik állatot sem tenyésztenék a szőrméje miatt, és annak örülnénk a legjobban, ha a fogyasztóknak, tehát azoknak, akik megveszik ezeket a termékeket, felhívnák a figyelmét arra, hogy ez az állatok számára mennyire rossz, és mennyi szenvedéssel jár az, hogy őket a szőrméjükért tenyésztik. Mi azt gondoljuk, hogy azoknak az állatoknak etikus felhasználni a szőrméjét, akiket egyébként táplálkozási céllal, mondjuk, amúgy is megölünk, é s gondolhatok itt arra, hogy a