Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - EGYED ZSOLT (Jobbik):
1086 állatot, mert lehet ezt is tenni, vagy pedig ha tartanak, akkor az felelősséggel, kötelezettségvállalással jár. E hhez a törvény megadja a megfelelő segítségeket, ha kell, akár képzéssel, ha más nem, tiltással, szankciókkal. Tehát én ezt fontos dolognak tartom, és remélem, kevesen kerülnek majd ebbe a helyzetbe. Vagy ne tartson állatot, vagy ha tart, akkor pedig felel ősséggel csinálja, de ha mégis vannak ilyenek, akkor a törvény megadja a kezelés módját. Úgyhogy ezek alapján hasznosnak, jónak, elfogadhatónak tartom, és a törvény kiegészítésével mindenképpen egy jó rendszert tud biztosítani a jövőben is az állatok védel mére az elkövetkezendőkben. Ezért jómagam is és a frakciónk is, a FideszKDNPfrakció támogatja az előterjesztést, a megszavazását javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujh elyi István) : Köszönjük szépen. A következő hozzászóló Egyed Zsolt képviselő úr, Jobbik. EGYED ZSOLT (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az 1988. évi XXVIII. törvény módosítása és újragondolása mindenképpen indokolt és időszerű. Az elmúlt 1314 évben megváltoztak a társadalmi viszonyok, megváltoztak az állattartás körülményei, és megváltoztak a vélemények is az adott témával kapcsolatban. Az alkotmánybírósági határozat, amely hatályon kívül helyezte azt az 19 97es kormányrendeletet, amely szabályozni rendelte a veszélyes ebek és azok tartásáról szóló rendeletet, egyfajta joghézagot hozott létre, amelyet időszerű törvényi formában is orvosolni. Az alap, amiből kiindulhatunk, az, hogy nem osztható az a vélemény, miszerint vannak veszélyes, kevésbé veszélyes és veszélytelen kutyafajták. Jómagam állatvédőként és gyakorló kutyatartóként is vallom, hogy minden kutya olyanná válik, amilyenné nevelik, és minden kutya viselkedése tükörképe a gazda hozzáállásának és ment alitásának. Példaként említenék a saját környezetemből, ez ott van a saját lakókörnyezetünkben, egy bullterrier kutyát, amelyik ugye a köztudatban úgy szerepel, mint egy veszélyes eb, amelyik a gyerekeknek egyébként ott, a játszótér környékén mindennapos j átszótársa, nagyon jól elvan velük. Ellentétként fel lehet hozni, ami szintén a lakókörnyezetemben van, egy olyan törpetacskót, amelyik minden mozgó dolgon rajta kívánja hagyni a foga nyomait. Tehát ez alátámasztja az előbb mondottakat. (16.00) A törvényja vaslatban szereplő irány, miszerint a veszélyesebb minősítés nem fajtaspecifikus, hanem az adott eb viselkedése alapján kerül besorolásra, önmagában jó, de véleményünk szerint a törvényjavaslatban nincs eléggé kihangsúlyozva a gazda felelőssége. Nagyon fon tos lenne a felelős állampolgárként történő viselkedés az ebtartás területén, mert az adott kutya legjobb ismerője saját gazdája. Ennek tükrében is felmerül az emberi felelősség. Követelni viszont csak akkor lehet, ha az adott önkormányzatok gondoskodnak a rról - és itt elsősorban a társasházi lakókörnyezetekről beszélek , hogy legyen lehetőség az állat kulturált sétáltatására, mozgatására például kutyafuttatók kialakításával. A felelőtlen gazda ebtartóképzésre kötelezése jó irány, de hogy ezek a szakembere k, akik megállapítják az adott eb veszélyességét, azok milyen módon és milyen hatóság felügyelete alatt jutnak majd el a felelőtlen állattartóig, ez még mindig kérdés a számunkra. Ajánlatos lenne ebbe a munkába bevonni azokat az engedéllyel működő, többség ében alapítványi állatmenhelyeket, akik talán a legjobban meg tudják ítélni az eb viselkedését, és akik a témában ezek szerint a legtöbb tapasztalattal is rendelkeznek. Talán a legfontosabb tennivaló az állatvédelmi törvény tekintetében az, hogy rendelkezz ünk tényleges adatokkal a magyar ebállomány létszámát illetően. Itt államtitkár úr és Ódor képviselő úr is
