Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - NAGY CSABA, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója:
1083 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Mi is köszönjük szépen. Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója, Nagy Csaba következik. Öné a szó, ugyancsak ötperces időkeretben. NAGY CSABA , az ö nkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a T/4247. számú törvényjavaslatot, amely az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVII I. törvény módosításáról szól, 2011. október 3án megtartott ülésén megtárgyalta. Mint ahogy államtitkár úr említette, beszéltünk arról a bizottsági ülésen, hogy Magyarországon a becslések szerint mintegy 22,5 millió kutya, illetve eb él, és nyilvánvalóan ez egy olyan jellegű problémát vet fel, amit mindenképpen kezelni kell. Azok után, hogy az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet, amely a veszélyes kutyák, illetve ebek tartásáról szólt, tavaly hatályon kívül helyezte, ezzel a kérdéssel mindenképpen ke llett foglalkozni, és egy teljesen új szemléletű megközelítésben próbálta meg ez a törvényjavaslat kezelni ezt a kérdést. A bizottsági ülésen beszéltünk arról, hogy két lényeges pontja van ennek a törvényjavaslatnak. Az egyik lényeges pontja pontosan ez, h ogy a veszélyes ebeket hogyan és mi módon tudjuk kezelni. Elhangzott egy érdekes adat, hogy a kutyaharapások 70 százalékát nem a hírhedten veszélyes kategóriába sorolt ebek alkotják, hanem a jelenlegi statisztikai adatok alapján, amelyek rendelkezésre álln ak, azok az ebek, amelyek általában a keverék kategóriába sorolhatók. Ez is azt jelzi, illetve az alkotmánybírósági döntés, illetve az európai törvénykezési folyamat is, hogy ezt másképpen kell megközelíteni. Erre vonatkozóan a javaslat, azt gondolom, hogy előremutató, és mindenképpen egy teljesen új rendszert próbál meg bevezetni. Nagyon remélem, hogy e tekintetben ez sikerrel fog járni, hiszen itt az állatorvosoknak megnő majd a szerepe, megnő majd a civil szervezetek szerepe is, és azt gondolom, hogy e t ekintetben fontos a törvényjavaslatnak az a része, amely a civil szervezetek, a civil állatvédelmi szolgálatnak kiemelt szerepet szánhat. Az is nagyon fontos, hogy nemcsak szankcionál a veszélyes ebek esetén a törvényjavaslat, hanem megpróbálja, ahogy álla mtitkár úr is mondta, az állatnevelési kultúrát is egy bizonyos szintre hozni. Nekem nagyon szimpatikus volt az a javaslati rész, amikor is az oktatást teszi kötelezővé nemcsak a gazda, hanem a kutya számára is. Remélem, hogy ezek is meghozzák a kívánt ere dményt. Fontos a javaslatnak az a része is, amely az önkormányzatok felelősségét és lehetőségét megteremti a kutyakérdés kezelésében. Meg kell mondjam, már régóta várta több önkormányzat is - volt, akik már korábban léptek - ennek a bizonyos csipes rendsze rnek a bevezetését. Nagyon örülök annak, hogy ebben a tekintetben a Magyar Állatorvosi Kamarának is lesz része, és azt is remélem, hogy ez a központi nyilvántartás, amit most tervezünk ennek a törvényjavaslatnak a bevezetésével elindítani, meghozza a várva várt eredményt. Félelmek is felmerültek ezzel kapcsolatban. Több képviselőtársunk jelezte azt, hogy különböző összegeket kérnek már most az állatorvosok a tekintetben, hogy a csipeket milyen áron ültetik be a különböző kutyákba és ebekbe. Itt nagyon fonto snak tartom azokkal a képviselőtársaimmal együtt, akik ezt felhozták bizottsági ülésen, hogy maximalizáljuk azokat az összegeket, amit itt el lehet kérni, hiszen már most olyan szórások vannak az egyes állatorvosi költségeknél, amelyek, azt gondolom, akár meg is buktathatják azt a szándékot, hogy gyakorlatilag 2013. január 1jétől az összes kutya csippel legyen ellátva. Az is nagyon fontos, hogy az önkormányzatoknak megmarad az a mozgástér, hogy az ebek összeírása vonatkozásában meghozzák a saját maguk dönt éseit, és azt is fontosnak tartom, hogy ezeknek az ebrendészeti költségeknek egy meghatározott részét bizonyos célokra kell visszaforgatni, amely célokat én a magam részéről mindenképpen támogatni tudok. Annyit szeretnék még befejezésképpen elmondani, hogy az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr által előterjesztett T/4247. számú