Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 23 (103. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
609 SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen. Csak szeretnék röviden reagálni a cenzor asszony felszólalására. Nagy volt egyébként a kísértés, hogy a felszólalás meghallgatása helyett inkább a dohányzóba menjek, de azt hiszem, megérte bent maradnom, és kibírtam azt a negyedórát, amit Lendvai képviselő asszony az egyházügyi törvény kapcsán az egyházak szidalmazásával töltött. Hadd reagáljak egyetlenegy mondatára! Azt tetszett mondani, hogy rettentő rossz érzeteket kelt, ha valakinek a vallására a hatóság kérdez rá. Kedves képviselő asszony, azt hiszem, ez még mindig sokkal jobb, mint ha valakit a vallása miatt a hatóságok üldöznek, mint ahogy azt az elmúlt 40 évben megtették, amikor ugye, volt egyházügyi hatóság, az Állam i Egyházügyi Hivatal. Ez valószínűleg sokkal jobban működött, és ezt önök sokkal jobban kedvelhették. Ehhez a törvényjavaslathoz természetesen önöknek minden joguk megvan hozzászólni, de ilyen jellegű kritikák megfogalmazására, úgy gondolom, önöknek semmil yen erkölcsi alapjuk nincsen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Megkérem a képviselő urakat és a hölgyeket itt, a vita elején, hogy a személyeskedéseket és a minősítéseket felejtsé k a termen kívül, mert különben nehéz lesz érdemi szakmai vitát folytatni. Lendvai Ildikó képviselő asszony következik kétperces hozzászólásra. LENDVAI ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. A képviselő úrnak bizonyára nem állt szándékában, de sokat segített neke m az érvelésben, mert ha éppen az elmúlt 40 évben kellett félni a hívő embernek, azelőtt meg bizonyos vallás képviselőinek, ez éppen hogy érv arra, hogy ezt a hatósági rákérdezést ne alkalmazzuk. Nagyon sokat segített, hálás vagyok önnek. Hozzátenném még a zt, hogy szólni a vallás- és világnézeti szabadságról szóló törvényhez szabad és kell annak is, aki hívő és annak is, aki vallástalan. Ennek a törvénynek a benyújtó helyes elvei szerint tudniillik éppen az a szándéka, hogy minden jogokat nem sértő világnéz et teljes szabadságát biztosítja. Hozzászólásomnak és a módosító javaslatainknak éppen az a célja, hogy a jogok a hívők és az adott esetben nem hívők, a vallástalanok számára is egyenlőek legyenek. Ebben segíthet, képviselő úr. Köszönöm szépen még egyszer. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Varga László képviselő úr következik, KDNP, 15 perces hozzászólási időkeretben. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is örömömet fejezem ki azért, hogy ez a törvény végr e a tisztelt Ház elé kerülhetett. Bizony, az elmúlt években szinte már áttekinthetetlen dzsungellé vált Magyarországon a magukat egyházként regisztráló ilyenolyan közösségek tömege. Tömege, mert a legjobb tudásom szerint nincs még egy ország, ahol közel 3 70 körül lenne a bejegyzett vallási közösségek száma, csak nálunk. Az 1990es fordulat évében megszületett egy olyan törvény, amelynek alapja volt, hogy virágozzék száz virág. Csak aztán nemcsak virágok virágoztak, hanem soksok gyom is nőtt a virágok közö tt, és ember, sőt bíró legyen a talpán, aki nemet mert mondani egy bejegyzést kérő, magát vallási közösségnek nevező csoportnak. Gyomlálni meg végképp nem lehetett, mert azonnal a kirekesztés - mint jelenleg a legfőbb bűn - bélyegét kellett viselnie annak, aki bírálni merte valamelyik ilyen csoportot. Azt hiszem, nem is kell tovább indokolnom a törvény szükségességét, hiszen lehetne felsorolni a kabaré körébe tartozó, magukat egyháznak nevező csoportosulásokat. De most nem ez a dolgunk, hanem az, hogy egy l ehetőség szerint elfogadható és a többség számára megnyugtató törvényt alkossunk. Nem véletlenül mondtam, hogy lehetőség szerint elfogadható és a többség számára megnyugtató törvényalkotást látom célként. Annyira ugyanis ne