Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 23 (103. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István):
610 legyünk beképzeltek egyik oldalr ól sem, hogy valami teljesen tökéletes törvényt tudunk alkotni. Ne vessenek meg érte, képviselőtársaim, de szerintem ilyen nincs, hisz emberek vagyunk és sokfélék. Nemcsak vallási nézet szerint, de minden téren igaz ez. Nagy bölcsesség, ha valaki vallani é s élni tudja azt, hogy tudom én, hogy mit kellene csinálni, és teszem azt, amit éppen a lelkiismeretem megerőszakolása nélkül tehetek ebben a magyar és európai valóságban. Nagyon érvényes ez a lelkiismereti és vallási törvényre is. Így vállaltam másik háro m frakciótársammal együtt ennek a törvénytervezetnek az előkészítését és beterjesztését. Másik sok emailt, levelet, személyes megkeresést kaptam e törvénytervezettel kapcsolatban; a legtöbbet a keresztény, keresztyén felekezetektől, valamint az izraeliták részéről. A kifogás az, hogy a törvénytervezet VII. cikkelyének (1) bekezdése kimondja, hogy a továbbiakban egyháznak nevez minden vallási közösséget. Hát valóban, teológiai értelemben ez nonszensz, hisz az első pünkösdkor született a keresztény, kereszty én egyház, amikor a Szentlélek kitöltetése után az apostolok prédikálására háromezren megkeresztelkedtek. Azóta is az egyház teológiailag a keresztyén közösségeket jelentheti. Lehetett volna talán a kevesebb vitát kiváltó “vallásfelekezet” szót használni, de végül megalkudtunk azzal, hogy itt nem teológiai szóként vagy fogalomként, hanem jogi meghatározásként használjuk összefoglalóan az “egyház” kifejezést. (11.00) Talán ezt jobban érti ma Magyarországon mindenki. Sokan kifogásolják a történelmi egyház kif ejezés elmaradását is. De nem akartunk törvényileg sem pozitívan, sem negatívan diszkriminálni. Bár, ha megnézzük a törvénytervezet 1/A. mellékletét, az hivatkozik az 1895ös vallási törvényre, ahol hét bevett, elismert egyházat sorol fel; a zsidó és ortod ox közösségeket egynekegynek véve számítom hétnek ezt a felsorolást. De a törvénytervezetünk figyelembe veszi az azóta eltelt 116 évet, hiszen már az 1895ös törvény tárgyalásánál is a felszólalók, például Szász Károly református püspök jelzi, hogy számol ni kell újabb és újabb vallási felekezetek létrejöttével, éppen a szabad lelkiismeret- és vallásgyakorlás következtében. Idézem őt: “Elfogadom a törvényjavaslatot, mint egy hatalmas előrelépést azon a történeti alapon, amely Magyarország egyházpolitikájába n a haladásnak fontos, folyamatos ösvényét jelzi. Ez a hagyományos egyházpolitika Magyarországon a bevett vallásoknak fokozatosan, egymás után való bevételét és azoknak időről időre több egyházra és vallásra kiterjesztését tartotta maga előtt.” Igen, hisze n Európában először az 1568as tordai országgyűlés mondja ki a három nemzet és négy vallás szabad és egyenlő gyakorlatának jogát. Ezzel a most előttünk lévő, beterjesztett törvényjavaslattal ezen az úton szeretnénk továbbmenni. De ahogy 116 évvel ezelőtt S zász Károly püspök mondta, ez egy ösvény és nem egy szélesre kitárt kapu. Ma sem lehet az, mert látjuk a példát: a szabadságból azonnal szabadosság lesz. 370 körüli számban, soha nem volt és nem látott, hitvallással, szertartással, saját törvénnyel nem ren delkező csoportok érdekszövetsége jött létre. Nagyon fontosnak tartom a törvénytervezet azon részét, amely megvizsgálni rendeli a bejegyzést kérő egyház tanításának lényegét tartalmazó hitvallását és szertartási rendjét. Zárójelben mondom, amit mi helytele nül rítusnak írtunk, azt majd szebben kellene kifejezni, szertartási rendnek; 14. § (3) bekezdés. Tisztelt Képviselőtársak! Biztos lesz még olyan kérdés a vitában, ami szólásra késztet, most azonban hadd fejezzem be felszólalásomat a már idézett Szász Káro ly püspök több mint száz évvel ezelőtt mondott szavaival: “Minden vallásban van olyan elem, amely kielégíti és magával vonzza a milliókat, a tömegeket. Ezek az elemek adják meg erkölcsiségünk alapját és irányát. Mert meggyőződésem - mondja a püspök és vele én is , hogy az erkölcstelenségnek jobb féke a vallás, mint a büntető törvénykönyv fenyegető és fenyítő paragrafusai.” Köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem a törvényjavaslat megvitatását, ha szükséges, jobbítását és majd elfogadását. (Taps a kormánypár ti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) :
