Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 20 (100. szám) - Dr. Stágel Bence (KDNP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Mikorra épül meg a Budapest XI. kerületi Hamzsabégi útnál a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságában?” címmel - ELNÖK (Jakab István):
59 kellene akadályozni, és a Jobbiknak egyetlen eszköze, hogy felhívja az illetékes szervek figyelmét arra, hogy vétkes semmittevésükkel maguk is előidézői e katasztrófa bekövetkezésének. Tisztelt Ügyész Úr! A Ptk. 209/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy az általános szerződési feltételként szereplő tisztességtelen kikötés miatti érvénytelenség megállapítás át az ügyészség is kérheti a bíróságtól, amely az érvénytelenséget a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Meddig várnak még ennek a keresetnek a megindításával? Mikor jutnak el önökhöz a kétségbeesett (Az elnök csenget.) , a kormány és az állami szervek részéről a bankokkal szemben szinte teljesen magára hagyott magyar emberek utolsó segélykiáltásai? Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Válaszadá sra megadom a szót Varga Zs. András úrnak, a legfőbb ügyész helyettesének. Öné a szó. DR. VARGA ZS. ANDRÁS , a legfőbb ügyész helyettese : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére három vonatkozásban lehet válaszolni. Ami a tisztess égtelen kikötések érvényességét illeti, 2006. március 1je óta a vállalkozók, vállalkozások, gazdálkodó szervezetek tekintetében az ügyész csak akkor indíthat pert, hogyha ezek a kikötések a fogyasztói szerződések részei. Hogyha nem fogyasztói szerződések részei, hanem gazdálkodó szervezetek gazdasági és egyéb szakmai tevékenységével kapcsolatos, akkor az ügyésznek ilyen perindítási joga nincs. Ami a fogyasztói szerződéseket illeti, különös tekintettel a magánszemélyekre, ezeknek is a tárgyát illetően a pol gári törvénykönyv 209. §ának (5) bekezdése szerint “tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a fő szolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre”. A hitel vagy pénzkölcsön tekintetében a devizaértékben kikötés, illetve a törlesztőrészlet forintban meghatározása ebbe a körbe tartozik, tehát ezek miatt nem lehet pert indítania az ügyésznek. A harmadik vonatkozás a kamatok, költségek, díjak és egyéb jár ulékos követelések kérdése. Ezek tekintetében a Ptk. 209. §ának (6) bekezdése azt mondja, hogy nem minősülnek tisztességtelennek ezek a feltételek, ha a jogszabály előírásainak megfelelően határozzák meg őket. A Ptk. mellett a hitelintézetekről és pénzügy i vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210. §ának (3) bekezdése is rendelkezik ezekről, azaz “amennyiben a Ptk., illetve a hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően határozzák meg ezeket a kikötéseket, akkor az ügyésznek nincs alapja perind ításra”. Természetesen azokban az esetekben, ahol a törvény előírásait megsértik, lehetőség van arra, hogy az ügyész ilyen pert megindítson, és amint az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló is utal arra, az ügyészség több ilyen pert indít, d e minden egyes esetben a perindítás feltételét önállóan kell meghatározni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Jakab István) : Megköszönöm a legfőbb ügyész helyettesének válaszát. Dr. Stágel Bence (KDNP) - a nemzeti fe jlesztési miniszterhez - “Mikorra épül meg a Budapest XI. kerületi Hamzsabégi útnál a vasútvonal melletti zajvédő fal teljes hosszúságában?” címmel ELNÖK (Jakab István) :
